16088. lajstromszámú szabadalom • Tápkivonat és eljárás, valamint készülék annak előállítására
A megejtett kísérletek alkalmával pl. a következő összetételű diagesztáló közeg mutatkozott előnyösnek: Körülbelül 622 g. tejczukor; 124 g. pepsin 93 g. pankraetin ; 8 g. ptyalin vagy diastase ; 10 g. tejsav és 10 g. sósav; ezek a diagesztáló közegek gasztrikus vagy pancraeti kus nedveinek vegyi alkatrészei, melyeknek alkalmazandó mennyisége természetesen a földolgozandó czefre természetének vagy minőségének megfelelően módosítható: a fönt részletezett digesztáló közeg helyett csupán pepszint vagy más hasonló hatású anyagot alkalmazhatunk. Ezen diagesztáló szer helyett a hevítő edénynek hígított és hűtött tartalmához formaldehydet adagolhatunk, még pedig a kezelendő anyagnak 1000 részének 1—5 rész formaldehydet. Ezen említett anyagok valamelyikéhez hozzáadagolása után az elegyet 40—45" C.-nyi hőmérsékletnél mindaddig diagesztáljuk, míg a hydratizálás tökéletesen be van fejezve. A formaldehyd hatása egyszerű synthetikus művelet, mely a külömben oldhatatlan anyagokat oldhatókká teszi és mely általában oly reakcziónak tökinthető, mely szerint egy vagy két amido-csoportnak két hydrogén atomja a CH2 methylen gyökkel helyettesíthetik. Ezen reakczió a következő egyenlettel fejezhető ki: - ml + CH 2 ° =- NH>c h * + Ha 0 vagy - nh2 + ch2 o. = — n n ch2 + h2 o A proteinanyagok ezen hydratizálásánál közbenső termékek gyanánt proteosákat, végtermékek gyanánt pedig peptonokat kapunk. A tökéletes peptonizáczió vagy hydratizáczió bekövetkezte után a folyadékot alkalmas szűrősajtó segélyével eltávolítjuk, azt az összes szilárd alkatrészektől, melyek már most csupán czellulózéból, vagy az élesztősejtek héjából állanak, elválasztván. Az ekként nyert derült folyadékot. vakuumban mindaddig besűrítjük, míg a pásztás konziszteneziájúvá nem lesz, a mikor is azt dobozokba tölthetjük vagy használatba vehetjük. Ha az élesztősejtek protoplaszmájában tartalmazott proteinanyagokat túlhevített gőznek a czefrére való behatása által akarjuk peptonokká hydratizálni, akkor a következőképen járunk el. A czefrét vízzel kimossuk és a mosó vizet mint fönt, leszűrjük. A megmosott czefrét azután előnyösen elzárt és biztonsági szeleppel ellátott digesztáló kazánba visszük melybe körülbelül 180—200° C. hőmérsékű közvetlen gőzt vezetünk; ezen bevezetés előnyösen lyukasztott cső segélyével, de bármely más erre alkalmas módon is történhetik. Az eljárás foganatosítására pl. a mellékelt rajzon bemutatott készülék alkalmazható. Az (a) kazán, melybe az alsó részén lyukasztott (b) futó kigyócső van bevezetve, a a szokásos szerkezetű (c) biztonsági szeleppel, (d) hőmérővel és (e) manométerrel van ellátva; (f) a kazán megtöltésére szolgáló nyílás, (g) a lefolyató cső, (h) a tisztításra szolgáló búvólyuk és (i) a fölös gőz kibocsátására szolgáló cső. A gőzzel való kezelést mindaddig folytatjuk, míg az összes proteinanyagok teljesen hydratizáltattak és peptonokká átváltoztattak ; ezen művelet pedig 1 /a óráig tart, de a kazánból kivehető minták elemzése által mindig meggyőződhetünk róla, hogy mikor van a hydráczió befejezve. Ezután a folyadékot szűrősajtó segélyével leválasztjuk és épen úgy sűrítjük, mintha a digesztáló vegyszereket alkalmaztuk volna, SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tápkivonatok czefréből való előállítására jellemezve az által, hogy az élesztősejtek protoplaszmájában tartalmazott összes proteinanyagokat olyként hydratizáljuk, hogy a szükség szerint vízzel kimosott vagy ki nem mosott és konyhasóval elegyített czefrét 60—65° C.-t meg nem haladó hőmérsékletnek vetjük alá és a nyert terméket, valamely diagesztálló közeggel vagy formaldehyddel (körülbelül 40—45° C.-nyi hőmérsékletnél) mindaddig kezeljük, míg a tökéletes peptonizáczió vagy hydráczió
