16062. lajstromszámú szabadalom • Készülék és kapcsolat befutó, kifutó és átmenő vonatok önműködő födözésére

másból való kimenetének megtörténtéig, az áramok egy sorozata részint önműködően, részint billentyűk és induktorok által zára­tik. A szerint, a mint a vonat az egyik vagy másik irányból jön és az egyik vagy má­sik vágányra vezetendő (1., 2, 3., 4., eset), ezen áramok többé-kevésbbé eltérő, de min­dig analóg utakon mennek. Miután a kapcsolási vázlat megértéséhez okvetlenül szükséges a négy kontaktus-ese­tek (12 3 4) egyikét a többiektől elkü­lönítve követni, de másrészt a kapcsolás lé­nyegének megértéséhez az is szükséges, hogy az összes többi esetekben előforduló analóg áramokat áttekintsük, a következő fejtegetésben csakis az 1. eset van tárgyalva, míg a szöveghez csatolt áramképletekben azon áramkörök is vannak jellemezve, me­lyek az összes többi esetekben (2., 3., 4) zárandók. Áramkörök. A következő fejtegetésnél föl van téte­lezve, hogy egy jobbról érkező vonat az I. vágányra vezetendő és rövid tartózkodás után az állomást balról elhagyja. a 2. és 4. esetek számára A váltóreteszek visszaállításának lehető­sége tehát az (iGl, nG2, IIvlO, és b) kon­taktusoktól függ. Ezen kontaktusok között az (8) állomási készülék (h) rugója által adott kontaktus is foglaltatik, miből következik, hogy a váltó­blokkirozás föloldása csak akkor lehetséges, ha az (S) állomási készülék (H) emeltyűje nyugalmi helyzetében van. Hogy az állomáshoz jobbról közeledő vo­natnak a «szabad» jelzést a (DE) állomás­fedező jelzővel megadhassuk, előbb a vá­lasztott I. vágányon fekvő váltókat kell he­lyesen beállítani és a megfelelő (rí és ki) reteszekkel lezárni. Az I. csoport (r k) reteszeinek eltolása ál­tal a (kl rl) zárókilincsek ezen reteszek bevágásaiba esnek, úgy hogy a váltók vissza­állítása, illetőleg a váltózárak kinyitása csak akkor lehetséges, ha ezen (kl, rl) kilincsek a megfelelő (mk mr) elektromágnesek által a bevágásokból ismét kiemeltetnek (lásd 3. és 4. ábrát). Az (r és k) reteszek eltolása és az (rl kl) kilincsek becsattanasa által a (9, 10. 11, 12, 13 és 14) kontaktusok, valamint az (nrl és nkl) kontaktusok zárattak. Ha téves kezelés folytán az I. oldal hely­telenül állított (r és k) váltóreteszeit a váz­latban föltüntetett nyugalmi helyzetükbe akarjuk visszaállítani, akkor ezt a (T2) bil­lentyű lenyomásával végezhetjük, miáltal a (R3) telep árama a (W) készülék (mk és mr) mágnesein át a következő áramkörben megy : !—h—B3 IIvlO A (H) emeltyű előállítása után, a midőn a (h) rugó kontaktusától fölemeltetik, a váltó­blokkirozás föloldása még a (T2) billentyű lenyomása által sem lehetséges. Ha a blokkirozást ennek daczára is föl akarjuk oldani, akkor előbb a (H) emeltyűt nyu­galmi helyzetébe vissza kell állítani. Ha a jobbról közeledő vonatnak az állo­másba való befutását szabaddá akarjuk az 1. és 3. esetek számára B3—1—2—iGl—nG2—3—4—5—6—tl a 2. és 4. esetek számára I. áramkör. / IvlO—7—í > 11—IIvlO -12—9' ! vagy a lényegtelen közbeeső pontok elhagyásával IvlO ímr\\n {mkW / 1 0 -T 2 1. és 3. esetek számára B3—iGl—nG2 í mrW ] .... T2-h-P3 (mkW )

Next

/
Thumbnails
Contents