16001. lajstromszámú szabadalom • Transzformátor
2 szainak vetületei pedig az egyszerűen sraffozott (s) téglányokkal vannak jelölve; nehogy az egyik tekercselés szakaszai a másikénak szakaszait elfödhessék, a két gyűrűt egymáshoz képest eltoltaknak képzeljük. A 4. ábrából azonnal kitűnik, hogy a föntebb említett összeköttetések létesíthetek anélkül, hogy az erre használt drótok egymást kereszteznék. Ezen összeköttetéseket tehát épen oly könnyen eszközölhetjük, mint a közönséges egyenáramú gépeket. A készülék működésének megértetésére szolgáljon a következő: Tegyük töl, hogy a (D) elektromágnesnek (1. és 2. ábrák) áramkörébe (z) frequencziájú váltakozó áramot vezetünk és hogy ezen áramkört a tengely körül (|) sebességgel forgatjuk a nyíl irányában. A váltakozó mágneses tér oly két (‘14 és 4’2) mágneses tér eredője gyanánt te’ kinthétó, melyek az (0) tengely körül (z) sebességgel fognak forogni, még pedig a (4>1) tér a nyíl irányában, a másik pedig azzal ellentétesen. A (4’1) tér sebessége tehát az (A) gyűrűhöz képest (4), a (4>1) téré pedig ugyanazon gyűrűhöz képest (V) lesz. A (4’1) tér oly elektromótorikus erőket fog fejleszteni, melyek (|) frequencziával és az (A) gyűrűnek különböző szakaszaiban és így az ezekkel összekötött (B) gyűrűéiben is fokozatos fáziskülönbséggel bírnak. Az (A) gyűrűnek azon szakaszai között, melyek az (0) tengely körül (z) sebességgel és így az (A) gyűrűhöz képest (f) sebességgel forgó (X y) átmérőnek (2. ábra) végein fekszenek, állandó pontencziálkülönbség lesz. Ugyanígy a (B) gyűrűnek azon szakaszai is. melyek között ugyanazon állandó potencziálkülönbség fog létesíttetni, minden pillanatban ugyanazon (xl yl) átmérő végein (5. ábra) fognak elhelyeződni, mely a (B) gyűrűhöz képest (|) sebességgel forog. Minthogy pedig az egyik gyűrűnek mindegyik szakasza a másik gyűrűnek egy a gép tengelyén áthaladó és azzal együttforgó síkra vonatkoztatva szimetrikus szakaszával van összekötve, úgy az (x y és xl yl) tengelyeknek ezen síkra vonatkoztatva mindig részarányosai! kell állaniok, vagyis ez (()) tengelyre merőleges síkra ejtett vetületeinek az az (X Y) vonallal egyenlő és ellenkező jelű (u) szögeket kell bezárnia (5. ábra). Minthogy az (x y) átmérő ugyanazon irányban mint az (X Y) vonal és a relativ (4) sebességgel forog, úgy az (xl yl) átmérő ugyanazon relativ sebességgel ellenkező irányban fog forogni; azonban az (X Y) vonal a gyűrűk mozgása közben (0 absolut sebességet vesz föl. ha az (xl yl) átmérő a téi-ben a helytálló marad. Ennek folytán két diametriális kollektorlemez között állandó potencziálkülönbség eredményeztetik, úgy hogy az (F) keféket valamely külső áramkörbe kapcsoljuk, akkor azok közt egyenáramoFfogunk gyűjteni. A (4>2) fér (2 z) frequencziájú alternativ elektromótorikus erőt fog fejleszteni a kollektoron diametrálisan elhelyezett kefék között. A (B) gyűrű azonban, a mint följebb láttuk, egy az (a) csapszögek által képezett mágnes védő réteg belsejében forog és így az nem lehet egy a térben változó mágnesáram forrása, úgy hogy annak szakaszai nem állíthatnak szembe semmiféle észrevehető elektromótorikus ellen - erőt azon (Jz) frekvencziájú elektromótorikus erőkkel, melyeket a (4’2) mágnesáram fejlesztett az (A) gyűrűnek szakaszaiban, Ugyanúgy, mintha ezen szakaszok a (4’2) mágnesáram változásai számára rögzítve zártak lennének, vagyis minthogy válaszfalt képezve, ezen áram fejlődését megakadályozzák. A (4’2) mágnesáramot akként is redukálhatnék, hogy azt nagy vasközökön hatoltatnók, át, de ez, minthogy az (1) induktor mágneses válaszfalának jelentése más okokból is szükséges, haszontalan lenne és csak azt eredményedé^ hogy a (4’1) mágnesáram fejlesztése megnehezíttetnék. Az előzőkben föltételeztetett, hogy a gyűrűk (4) sebességgel forgattatnak; ezen eredmény közvétetlenül az (I) elektromágnes jelenlétének köszönhető. Az imént leirt rendszer tényleg synchron motorhoz hasonlóan viselkedik és ezen induktor egyide-
