15984. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható gyalú

metsző vonala szerinti függőleges metszete után a gyalú hátsó részét ábrázolja. A 16. ábra pedig a 15. ábrának x—y metszetét ábrázolja. Az 1. á. és 3. ábrákon a függőleges irányban föl- és lefelé eltolható (f) szorító szerkezet legalacsonyabb helyzetében, a 4., 5., 6. és 7. ábrákban közép magasságban, a 8., 9., 10. és 11. ábrákban pedig legmagasabb helyzetében van föltűntetve. A 12., 13., 14., 15. és 16. ábrák a gyalúnak egy módosított foganatosítási alakját ábrázolják. (a) a gyalú talpa (b) pedig ismert fogantyúja, (c cl) egy-egy rögzítő csavar, (e) egy kiemelkedés, melyre (E) lemez van erősítve. (d dl) két csavar. Az (A) gyalú kést ismert módon ferdén állítjuk be a gyalúnak e czélra szolgáló (K) üregébe, úgy a mint az az 1. és 13. ábrán látható. A többi ábrán a gyalú késének ábrázolása elhagyatott a könnyebb áttekintés czéljából. Az (A) kést úgy rögzítjük meg, hogy (c) és (cl) csavarokat meglazítván (j jl) szorító lemezeket letoljuk, annyira, hogy azok a kést érjék. Ezután meghúzzuk a (c cl) csavarokat, miáltal azok a (k kl) peczkekkel rögzítik a (j jl) lemezeket. Ha mostan a (d dl) csavarokcsavarannyáitmeghúzzuk, akkor a csavarok fölfelé húzatván, a velük összefüggő (0 éket is fölfele húzzák és ezáltal az (A) gyalúkés, a (j jl) lemezek és a (f) ék között megszorul. Ha a kés elkopása következtében vagy azért, hogy mélyebben fogjon, azt ismét lejebb kell ereszteui, akkor előbb meglazítjuk az (f) éket; ez a (d dl) csavarok csavaranyáinak megeresztése által történik. Azután a szükséghez mérten beállítjuk a kést és a (d dl) csavarok meghúzása által ismét megrögzítjük. Az (f) éknek biztosabb vezetése és jobban való rögzítése czéljából az (f) éknek fölfelé való folytatását képező (g gl) sínek alul egy (G) összekötő résszel vannak ellátva, a mely (Gl) csavar által rögzíthető. De rögzíthető még (i il) csavarok meghúzása által is. Bizonyos, tehát, hogy ennyi rögzítés után az (f) fék illetve az (A) gyalúkés elcsúszása ki van zárva. A gj'alú talpának a gyalulás által való elkopása következtében azonban az (A) kést mind fölebb és fölebb kell emelni és ezzel együtt a (j jl) lemezeket és az (f) éket is. Ez olyformán történik, hogy előbb (c cl) csavarok meglazíttatnak és a (j jl) lemezek fölebb tolatván, újból megrögzíttetnek a (c cl) csavarok segélyével. Ezután az (A) kés is megfelelően beállíttatik és végiil (Gl i) és (il) csavarokat is meglazítván, a (d dl) csavarokat mindaddig fölebb húzzuk a hozzájuk tartozó csavaranyák segélyével, míg az (f) ék az (A) kést ismét jó erősen hozzá szorítja a (j jl) lemezekhez. Végül meghúzzuk a (Gl) csavart, mely lefelé és az (i il) csavarokat, melyek jobbra és balra húzzák az (f) éket illetve a hozzá erősített (g gl) síneket és (G) összekötő részt. Ez így folytatandó mindaddig míg a talp. elkopása következtében már a (j jl) lemezek és az (f) ék is a 8—11. ábrán föltüntetett legmagasabb állásba kerültek. Mint fölemlítettem, az 1—3. ábrákon az (f) ék a legalacsonyabb, a 4—7. ábrákon a középső, a 8.-11. ábrákon pedig a legmagasabb állásban vannak, a 3—7. és 11 ábrákból kitetszik, hogy a (K) üreg alsó nyílása úgy a legalső mint a közbeeső, valamint a legfelső állásokban is folyton egyenlő marad. A (j jl) lemezeknek azt a szélét, a mely az (A) kés felé esik, czélszerű egy széles (J) peremmel is ellátni (3. ábra), miáltal az az (A) késről le nem csúszik. A (j jl) lemezek a gyalúban megerősített (1 11) sinekben vannak szerelve. Ezen (1 11) sínek tulajdonképen (U) alakú vasak, melyeknek völgyelésében a (j jl) lemezeknek behajtott széle föl- és lefelé csúsztatható. A (j jl) lemezeken a (c cl) csavarok áthaladnak. A lemezeknek e czélra szolgáló furata hosszúkás alakú és így válik lehetővé, hogy ám-