15972. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus távberendezés szárítódobok és keverő vagy hasonló készülékek számára
/ Megjelent 181)1). évi október hó 7-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI jgj£l HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15972. sziim. XXI/o OSZTÁLY. Pneumatikus tápberendezés szárító dobok és keverő' vagy hasonló készülékek számára. FELLNER & ZIEGLER CZÉG M/M BOCKENHEIM-FRANKFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márczius hó 18-ika. Szárító doboknak rendes táplálása nagy nehézségeket okoz, ha nagy mennyiségű, ragadós, merev, odasülő anyagokat kell kezelnünk úgy, hogy a szokásos szállító szerkezetek, mint pl. szállító csigák és effélék elégteleneknek bizonyulnak. Ezen nehézségek különösen a városi szennyvizek szűrő berendezései által termelt iszap és a czementgyártásnál használt nyers massza továbbításánál lépnek föl. Ezeknek kezelésénél a föltételek egész sorát kell kielégítenünk Az iszapot rendes módon szállítjuk egy tartályhoz és töltjük be abba; ezen tartálynak a szállító kocsi pályájának síkjában kell feküdnie, mert minden fölösleges niveaukülönbséget el kell kerülnünk, részint a kezelt masszáknak nagy súlya alatt, részint pedig azért, mert a vezetéknek vagy csatornáknak bármely meghosszabítása a masszának súrlódását tetemesen nagyobbítaná. Ezen okból például nem szabad a gyűjtő tartályt oly magasan elrendezni, hogy az iszap önsúlyánál fogva csúszhassék a szárító dobba; ezenkívül a gyűjtő tartálynak különböző megtöltésénél a különböző nyomásmagasság egyenlőtlenül táplálná a szárító dobot úgy, hogy a szárítás is egyenlőtlen volna. Szállító csigáknak alkalmazása nemcsak a nagy súrlódás miatt nem előnyös, hanem azért is, mert a massza a csigára tapad, megkeményedik és annak működését lehetetlenné teszi. A jelen találmány tárgyát képező berendezéssel végre sikerült elérni azt, hogy a tápvezetéknek hosszminimumával és, ha egyáltalján szükséges, a kezelendő anyagnak lehetőleg csekély megemelésével a szárító dobot az említett nehezen kezelhető anyagokkal is rendesen és biztosan táplálhassuk. Az iszapot akként szállítjuk a gyűjtő helyről a földolgozás helyére, hogy az iszapot legelőször egy közbe kapcsolt állomásba vezetjük, mely folytonos üzem czéljából egy vagy két tartályból áll és elégséges nagy a szárítódobnak néhány órai táplálására. Ezen tartályok az iszap gyűjtő tartályával csővezeték által vannak összekötve és azokat légszivattyú vagy gőzkondenzáczió segélyével evakuáljuk, mire a vezeték szelepének nyitása után az atmoszferikus nyomás az iszapot az edénybe nyomja. A közbekapcsolt állomásnak helyét a csővezetékben föllépő súrlódási viszonyok határozzák meg. Miután a közbenső állomást képező edényt
