15921. lajstromszámú szabadalom • Úszó hydraulikus mótor
- á -Vannak erősítve és a mely szabadon foroghat a (C) szalagok (El) toldatai által hordott (E) tengelyek körül. A lapátoknak ezen tengelyük körül való forgása azonban az előnyösen aczélsodronyból készült (G) kábelek által van határolva. Hogy a motor által fejlesztett erőt növeljük, midőn azt a folyóvíz megengedi, a (D) lapátokhoz még kiegészítő (Dl) lapátokat erősíthetünk szorító csavarok vagv csapszögek segélyével, amint az a 4. ábrából látható. Hogy a végnélküli szalagok túlságos kinyújtásának elejét vegyük, mindegyik (E) tengely és (D) lapát (G) görgőkkel van ellátva, melyek a (H) síneken futnak; ezen görgők száma természetesen a mótor méreteihez képest módosítható. Amint az 1. és 2. ábrákból látható, a hátsó (B2) szalagdobok nagyobb átmérővel bírnak, mint a mellsők, miáltal a végnélküli szalagoknak fölül futó része rézsútosan áll, úgy, hogy tehát a súrlódás némileg csökkentetik. A mellső szalagdobok előtt a (Hl) vezetéksín van elrendezve, a mely a lapátokat lebillenésükkor vezeti és ekként azoknak hirtelen lecsapódását meggátolja. Amint továbbá az 1—3. ábrákból látható, az úszókon az (I) terelő szárnyak vannak elrendezve, melyeknek az a rendeltetésük, hogy a két oldalt áramló víztömegeket is a két úszó közé tereljék és ekként növeljék a lapátokra ütődő vízáram hatását. A motort az által állítjuk meg. vagy legalább is azáltal lassítjuk, hogy a lapátokat hozzáfektetjük a végnélküli szalagokhoz és ezen helyzetükben megtartjuk, úgj' hogy a folyóvíz azokra hatást nem gyakorolhat. Ezen eredményt a következő szerkezettel érjük el: az alsó (H) sínvezetékekkel szemben az (L) görgőkön vezetődő és az (M) kézi emeltyű segélyével mozgatható (K) sínek vannak elrendezve (1. ábra). Ha ezen síneket hátramozgatjuk, vagyis ha azok a szakadozott vonalakkal föltüntetett emeltyűnek megfelelő állásban vannak, akkor a (D) lapátok szabadon lebillenhetnek és elfoglalhatják munkaállásukat; ha azonban a (K) síneket előretoljuk, vagyis ha azok a teljes , vonalakkal rajzolt emeltyűnek megfelelő (' állásban vannak, akkor ezen (K) sínek mintegy meghosszabbításátképezik a (H) síneknek, miáltal meggátolják a lapátoknak lebillenését, még pedig úgy, hogy a lapátoknak alsó (Gl) görgői ugyanazon pályában kénytelenek mozogni, mint az (E) tengelyeknek (G) görgői; a lapátok ennek következtében vízszintes helyzetben vannak és azokra így a folyóvíz hatást nem gyakorolhat. Az imént leirt módon megállított motornak elindítására a következő szerkezet szolgál: az alsó (H) sínek hosszuknak bizonyos számú pontján folytonosságuk tekintetében meg vannak szakítva, a mely folytonossági hiányok, illetőleg rések (N) reteszek által vannak normálisan eltakarva (3. ábra). Ezen (N) reteszek az összes sínekben egy vonalban fekszenek és az egy vonalban fekvő reteszek egyidejűleg működtetnek. Erre alkalmas szerkezetet láttat a 3. ábra; a mint itt látható, két szemközt fekvő retesznek egyidejű működtetésére az (0) rúd szolgál, mely az egyik reteszszel a (p) emeltyű, a másik reteszszel a (pl és Q) emeltyűk közvetítésével van összekötve. Az (0) rúdnak az egyik vagy másik irányban való mozgatása által, tehát a két szemben fekvő reteszt egyidejűleg nyithatjuk, illetőleg zárhatjuk. Két (N) retesznek egyidejű nyitása által azon lapát, a melynek alsó görgői épen ezen reteszeken nyugodnak, lebillen és azonnal munkaállásába tér. Mihelyt a mótor működésben van, a reteszeket vagy kézzel vagy rugók fölhasználásával automatikus záró állásukba visszamozgathatjuk. Egy vagy több (N) reteszpárnak nyitásával egyidejűleg a mozgatható (K) síneket az (M) emeltyű segélyével visszahúzzuk, úgy hogy a lapátokkal ellátott végnélküli szalag rögtön bizonyos mérvű előretnozgatásban részesül, a mely elegendő arra, hogy a lapátokat a (H) sínek mentén tovamozgassa és az (N) reteszek által nyitva hagyott réseken lebillentesse. Amint a 4. ábrából látható, ott a lapátok úgy vannak elrendezve, hogy azoknak fölső széle a víz szintjével összeesik; bizonyos esetekben azonban előnyösebb lehet, ha a
