15910. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép

Megjelent 1899. évi október hó 4-én. MAGY. g|j KIR. SZABADALMI GSH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15910. szára. X'f OSZTÁLYFejő-gép. DASEKING GYÖRGY GYÁROS HANNOVERBEN ÉS SIEMSGLÜSS GYÖRGY KERESKEDŐ WALSRODEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 február hó 12-ike. A vákuummái működő fejő-gépek és készülékek között két főcsoportot lehet megkülönböztetni ; nevezetesen olyanokat, amelyek a tejet kinyomják és olyanokat, a melyek a tejet kiszívják. Hogy azonban eddigelé sem az egyik, sem a másik csoporthoz tartozó gépek nem bizonyultak czélszerűeknek a praktikus használatra, annak oka abban keresendő, miszerint tekinteten kívül hagyták azon körülményt, hogy a fejés nem tisztán mechanikai eljárás, hanem physiologiai, vagy az idegek izgatásával van egybekötve. A tej mikroskopikus kis hólyagocskák alakjában képződik s egy-egy szabad csatornában 3—5 darab ily hólyagocska foglal helyet. Az előbb említett csatornák nagyobb csatornákba torkollanak, mely utóbbiak az úgynevezett tejcsatornákban (czisternákban) egyesülnek. Ezen csatornákhoz kívülről egy kifolyási csatorna csatlakozik, melyet a lapos záróizmok elzárva tartanak. Eddigelé azt tételezték föl, hogy a tej nehézsége folytán gyülemlik össze a tejcsatornákban és hogy nem szükséges egyebet tenni, csak a záró-izmok ellenállását legyőzni, azon czélból. hogy a tej kifolyhassék. Ez azonban nem így áll. A tej nem a nehézkedési erő folytán gyülemlik össze a nagy számú oldalcsatornákból a tejcsatornákban, (czisternákban), sőt az nem is lehetséges, mivel az előbbi csatorna-rendszernek kifolyási nyílásai a mirigyekbe torkollanak s átmérőjük kisebb egy lószőr vastagságánál. Azonban e szük csatornákban a kapilláris vonzás és súrlódás sokkal erősebb, minthogy ezek mellett a nehézkedés ereje érvényesülhetne. A föntebbiek folytán a nehézkedési erő folytán csak azon tej juthat a tej-csatornákba (czisternákba), ami az aránylag kevés számban lévő, nagyobb csatornákban van; míg ellenben nagy része, mely a sokkal vékonyabb átmérőjű csatornákban foglal helyet, ki nem fejhető. Mivel ezen szempontokat eddig tekinteten kívül hagyták, az ismeretes fejő gépek és készülékek oly hiányosan működnek, hogy mint föntebb is említettük, a praktikus használatnak képtelenek megfelelni. Ha tehát a tejet a finomabb csövecskékből is ki akarják fejni, úgy hogy azok az előbbiekből a nagyobb csatornákba vezettessenek át, úgy idegizgatást kell alkalmazni, minek következtében a finom csatornácskák összenyomulnak s így a bennük lévő tej kisajtolódik. Azon idegek, amelyek eközben a főszerepet játszák, a nemi ide-