15863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás városi szennyvizeknek és egyéb nitrogéntartalmú gyári vizeknek földerítésére

Megjelent I«Sí>i>. évi szeptember hó 29-én. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 15863. szám. XXI/a. OSZTÁLY. Eljárás városi szennyvizeknek és egyéb nitrogéntartalmú gyári vizeknek földerítésére. EICHEN NÁNDOR MŰÉPÍTÉSZ WIESBADENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 21-ike. Föltaláló azt tapasztalta, hogy a nitrogéntartalmú gyári és szennyvizeknek mésztej vagy más kicsapó szerek pl. a vas vagy alumínium kénsavas sói vagy mésztej és más kicsapó szerek keveréke segélyével ismert módon eszközölt földerítésénél a kicsapás annál erélyesebben és jobban megy végbe, minél régibb keletűek és minél konczentráltabbak ezen vizek. Ezen tapasztalat alapján megejtett kísérletek azt mutatták, hogy ezen megfigyelt tény a szénsavas ammoniak hatására vezethető vissza, melyhosszabb állásnál nagyobb mennyiségben képződik a vizekben és a melyből ez utóbbiak természetesen annál több százalékot tartalmaznak, minél nagyobb a töménység foka. Minél több szénsavas ammoniakot tartalmaznak már most a derítendő vizek, annál jobban megy végbe a derítés. A föltaláló továbbá még azt is tapasztalta, hogy csekély mennyiségű ammoniaknak a vizekben való szabad jelenléténél a derítés különösen jól megy végbe, míg annak nagyobb mennyisége a tökéletes kicsapásnak ismét hátrányára van. Alkalmas csekély mennyiségű szabad ammoniaknak hatása oly kedvező, hogy ezen szernek segítségével még egészen híg szennyvizeket is gyorsan és kielégítő módon lehet földeríteni. A találmány lényegében abban áll, hogy a szennyvizekhez az ismert vegyi kicsapó szerekkel való kezelés előtt szabad ammoniakot adunk alkalmas mennyiségben. Kitűnő eredményeket érünk el, ha pl. a szennyvizeket előbb 2 vagy 3 napig állni hagyjuk és azokhoz azután annyi ammoniakhydrátot adunk, hogy az ammoniak összmennyiségét ez által 10—15%-kal gyarapítjuk. Az eljárásnak ezen foganatosítási módja azonban az ammoniakhydrátnak nagy ára miatt általánosságban gazdasági szempontból nem előnyös, a miért is föltaláló jobbnak tartja a szabad ammoniaknak alkalmas mennyiségét magukban a derítendő vizekben jelenlévő szénsavas ammoniakból fölszabadítani. Legczélszerűbb erre az oltott mész, mivel ez egyszersmind lehetővé teszi, hogy a jelenlévő foszforsavat a kicsapó szer hozzáadása előtt eltávolítsuk. Föltaláló ekkor a következőképen jár el : A szennyvizekhez először oltott meszet adagolunk legczélszerűbben mésztej alakjában és oly csekély mennyiségben, hogy a jelenlévő foszforsavnak foszforsavas mész alakjában való kicsapásán kívül a jelenlevő szénsavas ammoniaknak csak egy része bontatik el ammoniak szabaddá tétele és szénsavas mész