15860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üveg, porczellán, agyag, tégla és egyéb nehezen megolvaló anyagok hulladékaiból álló zománczolt tárgyak előállítására
— 2 -hányó anyagokból úgy, hogy ha azt a már említett védőréteggel be nem burkolnék, égetés alkalmával valószínűleg kis darabokra hullana szét. Hogy a leirt védőmassza kellő mértékben a forma falaihoz tapadjon, czélszerű a massza előállításához használt anyagokat áráuylag nagy, körülbelül 10 mm. átmérőjű, vagy ennél alig kisebb darabra zúzni. Olyan formák használásánál, melyek czement, hydraulikus mész, vagy más jól kötő anyagokból készültek, elegendő a védőmasszát kisebb, körülbelül 4 mm. átmérőjű darabokban alkalmazni. A védőmasszával már befödött formákba ezután vékony rétegben porrá zúzott üveget hintünk, mely a zománcz előállítására szóigál. Ez az üvegpor tetszésszerinti tinóm lehet, tehát akár közönségesen szétzúzott üvegből, akár pedig igen ftnoin porrá tört üvegből állhat, de abból minden esetben a legfinomabb, lisztszerű, alig érezhető részecskéket kiszitáljuk. Az üvegpor az előállítandó zománcz kivánt sziliének megfelelően tetszőleges szinű lehet és akár egyszínű, akár pedig több különböző szinű rétegből állhat, úgy hogy ezen módon több különböző szinű üvegpor keverése által tetszőleges szinhatásokat érhetünk el. Azonkívül rajzolatok, márványozások, különböző képek állíthatók elő és pedig úgy élesen körvonalazott, mint összefolyt színezéssel. Ezután a zománcz képezésére szolgáló üvegpor fölébe a formába az előállítandó tárgy anyagát képező szétzúzott üveghulladékokat, porczelláu, fayence vagy egyéb nehezen folyó anyagot annyit rakunk, hogy azzal a formát kitöltsűk. Ha olyan tárgyak előállításáról van szó, melyeket egész fölületükön be akarunk zománcczal vonni, a formát két félrészből készítjük, mind a két részt a föntebb leirt módon előbb védőmasszával burkoljuk, azután a zomáuczot képező üvegporral hintjük be, majd az előállítandó tárgy anyagát képező hulladékokkal kitöltjük és ezt követőleg egymással valamely alkalmas zárószerkezet segélyével összekötjük. Olyan tárgyak előállítása czéljából, melyek nem egész fölületükön, hanem annak csak egy részén látandók el zománczburkolattal, mint például lemezek, padló-, vagy falburkolatok stb. egyik oldalukon nyilt formát használunk, melyet, miután abba a föntebb leirt védőmasszát és az üvegport behintettük, az előállítandó lemez anyagát képező szétzúzott üveg, vagy egyéb hulladékokkal töltünk meg. Természetes, hogy a esetben a formák csak egyik simára csiszolt alsó lapját kell a védőmasszával és ez zomáuczot képező üvegporral behinteni. Az ily módon elkészült formát ezután alkalmas szerkezetű kemenczébe helyezzük^ hol a hő behatása alatt a forma tartalma összeolvad és az üvegpor a tárgyon pompás fényű zomáuczot alkot, anélkül, hogy a forma az olvadó üveg által a legcsekélyebb mértékben is megsérülne, vagy a folyós üveg a forma falához tapadhatna. Kihűlés után a formát szétnyitjuk és a kész tárgyat a formából megsérülés nélkül kiemelhetjük. Ha a zománczburkolat ekként nyert fénye nem érte volna el a kívánt fokot, a formából kiemelt tárgyakat tetszőleges lángkemenczébe rakjuk, vagy pedig igen magas hőfokú oxydáló lángon gyorsan áthúzzuk. Természeteseu nem szabad a tárgyakat hosszabb ideig ezen láng hatásának kitenui, nehogy a zománcz részleges olvadása és az élek megrongálódása következzék be. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás üveg, porczellán, agyag, tégla és egyéb nehezen folyó anyagok hulladékaiból álló zománczolt tárgyak előállítására, az által jellemezve, hogy az előállítandó tárgy alakjának megfelelő mész-, agyag-, vagy gipszforma a 2. igénypontban igényelt masszával való bevonása után teljesen, vagy csak részben a zománczot képezendő' tetszőleges szinű üvegporral behiutetik, ezt követőleg az előállítandó tárgy anyagát képező hulladékokkal kitöltetik és ilykép elkészített forma alkalmas kemenczében az iiveg teljes összeolvadásáig hevíttetik. 2. Az 1. pontban igényelt eljárásnál a zománczot képezendő üvegnek a kemenczében történő összeolvadása folytán a forma