15856. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikusan egyensúlyban tartott kamrazsilip

Ezen szerkezetet a következőképen ke­zeljük : Ha a zsilipet alsó falainak megyizsgálása, bemázolás vagy' javítás czéljából meg akar­juk emelni, a (286) csavaranyát, mialatt a (292) tömb a (K) megakasztó szerkezettel érintkezése kívül van, a kulcs segélyével forgatjuk és ezáltal a (280) tartó lemezt a támgerendákkal együtt visszahúzzuk, úgy hogy a megakasztó szerkezetek elhaladhat­nak és a zsiliptest megemelhető. Ha a megakasztást ismét helyre akarjuk állítani, akkor a megakasztó szerkezet alá jutandó (280, 288) részt ismét annyira csa­varoljuk előre, míg a fölső vég a (28b) szekrénytartónak (28n) harántkeretéhez me­gint hozzá nem fekszik. Ezen szerkezet folytán az összes részek az igénybevétel fokához képest önmaguktól beállítódhatnak, kinyúlhatnak és összehúzód­hatnak, anélkül, hogy közbeszorulás vagy megliajlítás bekövetkezhetnék. A hydrauli­kus gépnek golyó alakú feje kis mozgá­sokra alkalmas, miáltal a henger, a zsilip­testnek kisebb lengéseivel vagy mozgásai­val egyhangzásban könnyebben mozoghat, annélkül, hogy a (K10) dugattyúrúd vagy ennek dugattyúja a hengerbe szorulhatna. A (28f) faltötelék és a (288) támgerendák a hydraulikus megakasztó szerkezet, a fém­tartó és a zsiliptest között nagy hosszaságú ruganyos betétet képeznek és ekként az üt­közés hatását gyengítik. A csúszó és lengő (292) tömb a (288) támgerendának hengeres fölfekvési fölületével igen ruganyos moz­gást. tesz lehetővé és a (28g) sarú által lé­tesített hasonló ágyazás folytán az erőknek a síkok közötti helyes átvitelét idézi elő. A (28i) öntvényeknek párhuzamos vezető fölületei és a (28j) mélyítések a (28g) sarú­nak akkora függélyes mozgását teszik lehe­tővé, mely elég nagy arra, hogy- a (28f) fatuskók ruganyosságát kövesse, annélkül, hogy az egyes részek meghajlíttatnának vagy megszorulhatnának. A 10—12. ábrákban a megakasztó szer­kezetnek egy másik foganatosítási alakja van bemutatva, mely különösen kisebb emelési magasságú zsilipek számára al­kalmas. Itt a hydraulikus (K3) szerkezetek rézsu-i tosan vannak elrendezve és (KII) hajtóru­dak által a (160) kiegyenlítő hengereknek (160c) karjaival vannak összekötve. A hydraulikus hengerek oly hosszúak, hogy a dugattyúk a hengerekből sohasem húzhatók ki teljesen. (KII) rudak pedig a dugattyúrudakkal vezető lemezek között mozgó keresztfejek által vannak összekötve. A 11. és 12. ábrák ezen szerkezetnek műkö­dési módját szemléltetik sematikusan. A (160c) karnak csapszöge egy cycloisnak egy részét irja le, mely mozgás ily szerke­zet alkalmazásánál előnyös. Ezen szerkezet működése a következő: Ha a zsilip lenn van, a (160) tengely a rajzolt állások közül az alsóban van és ha ezen tengely megemelkedik, a csapszögek, melyek által a hajtórudak a tengelyka­rokkal vannak összekötve, a 11. és 12. áb­rában föltüntetett cyclois-ívet irják le és a (K10) dugattyú előbb kifelé, aztán pedig befelé mozgattatik. Ezen szerkezetre minden kelletlen mozzanat befolyás nélkül marad. Midőn ezen szerkezet a zsilipet megállítja, akkor ennek emelési ereje a (164) fogas­rudaknak a (161) fogaskerekekkel való kapcsolódása által a (160) tengelyekre vite­tik át, mely utóbbiak, mivel ezek a hydrau­likus megakasztó szerkezet által a for­gásban megakadályoztatnak, a helytálló (165) fogasrudakra hatnak és ezeket meg­emelni iparkodnak, a mi a (kl) horgonyok és az ezekkel összekötött tömegek által megakadályoztatik. Ha a hydraulikus szerkezetek a fogas­rudakkal össze vannak kötve vagy ezekhez támaszkodnak és állásuk a tengelyekhez képest kissé megváltoztatik, úgy hogy a megakasztásnál a hydraulikus szerkezetek és a (160) tengelyek középvonalaikkal (mint a 12. ábrában) egy vízszintes síkban fekszenek, akkor a kétoldalon elrendezett hydraulikus szerkezeteknek egymás ellen, befelé irányuló visszhatásai a közbenső ta­gokban föllépő húzó erők által erősbbíttet­nek és a zsilipek, tengelyek és fogasrudak

Next

/
Thumbnails
Contents