15856. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikusan egyensúlyban tartott kamrazsilip

— fi -kijavítása ellenben sokkal könnyeben foganatosítható. A 13. és 29.-32. ábrákban a zsilip fölső részei alatt elrendezett (T) kapcsoló összeköttetésnek egy másik foganatosítási alakja van bemutatva. A (13f) vezető csövet, épenúgy, mint a most leírt esetben, itt is az (5) zsilipgödörben lehetne elrendezni és a zárást az utóbbinak vize által képeztetni; hogy azonban az első (2) csatornaágban működő zsilipeknek részeihez könnyen hozzáférhessünk és a (13) vezeték befogadására szolgáló, mélyen fekvő csatornának építését elkerüljük, a (13f) csövet az azt körülvevő (13g) csővel és (13i) vízkamrával együtt a (13y) süvegben rendezzük el, úgy hogy az a (13) légvezetéknek aknaszerű (13z) részébe nyúl; a (13y) süveg ezen akna falazatával szilárd összeköttetésben van. A lefelé nyúló (13ny) vezető cső a zsilipen elrendezett (9) vezetéken át a (7) légkamrával közlekedik, míg a másik lefelé nyúló (13m) cső fölül az álló (19c) vezető résznek körölzáró (19b) csövével van összekötve, melyek között a vízzárt képező gyűrűs (19a) tér marad fönn. A (!3m) és (19c) vezető részek, valamint a (19b) cső a (19a) testté vannak egyesítve, mely akként van mozgásában szabályozva és akként van alátámasztva, hogy az a zsiliptesttel egyöntetűen, de ennek félsebességével mozog. Ezen alátámasztást és szabályozást egyszerű módon a (19a) testnek a (169) kiegyenlítő tengelyekkel való összekötése által foganatosítjuk, még pedig a jelen esetben a (160) keretrész segélyével, mely a (160b) görgős csapággyal (29. ábra) melyben a (160( tengely forog és a (19d) vezetékekkel vannak ellátva, melyek az (51) főállványnak függélyes léczein csúszhatnak (31. és 32. ábra). A mint látható, az összes légvezető részek konczentrikusan vannak elrendezve és mozgásaikat, valamint kölcsönös kapcsoló* dásukat illetőleg egymáshoz képest ugyanúgy viselkednek, mint az előbbeni esetben. A (K) ütköző vagy megakasztó szerkezetek (2. ábra), melyek a megemelt zsilippel kapcsolódva ezt megakasztják, a 75. ábrában föltüntetett hydraulikus (Iv3) szerkezetből állanak, melynek erőforrása egy az (I) nyomás-erősbítővel ellátott akkumulátor. A horgonyok (1—3. _ ábrák) könnyebb megerősíthetés czéljából (kl) lemezek (2. és 3. ábra) gyanánt vannak kiképzve és a (k2) tartó szerkezetekhez vannak erősítve, melyek az 1—3. ábrák szerint a talajba, az 5. ábra szerint pedig a sziklába vannak ágyazva. Az előbbeni megerősítési mód azonban előnyösebb, nnvel a (lel, k2) aczélváz, (a mint az a 3. ábrában látható) a vízszint fölött van. A (kl) horgony lemezeknek fölső részei a (k3) tartókhoz vannak erősítve és az (51) főállványnak (2. és 3. ábra) fenékrészét képezik, mely állványnak külső . részei alkalmas (k7) sarúkkal vannak ellátva, belső részei ellenben az (5) zsilipgödörbe nyúlnak és a 43. és 44. ábrákban részletesen föltüntetett, hydraulikus (k3) közegeket magukba fogadják, melyek a zsiliptestekkel kapcsolódnak és ebeket alátámasztják. Ezen egész berendezés az 1—3. és különösen a 43. és 44. ábrákban van föltüntetve. A (kl) horgonylemezek, valamint a kengyelalakú (k5) lemezek (43. és 44. ábra) a (k3) tartóknak (k4) lemezeihez vannak szögecselve, mely (k5) lemezek a hengeres (k6) csapágyhüvelyt képezik, melyben a hydraulikus (K3) közeg tarthatik meg és forgatható. Ezen czélból a csapágyhüvelyben a két részből álló (K7) tömb van elrendezve, mely a hydraulikus (K6) hengeren elrendezett, ugyanoly alakú (K5) fejnek befogadására szolgáló, gömbalakú vájattal van ellátva. A (K7) csapágytömbnek két részből való előállítása az előállítást és a szerelés megkönnyíti, míg a szoros kapcsolás a (k5) kengyelben azáltal biztosíttatik, hogy a hengeres külfölület és a golyósalakú ágyazási fölület egymáshoz kissé exezentrikusan vannak elrendezve. A tömb beillesztése czéljából ennek félrészeit fölül szétnyitjuk és a betolás után a (K8) állító csavarok segélyével zárjuk. L