15844. lajstromszámú szabadalom • Újítás zinknek elektrolízis útján való előállítására szolgáló készülékeken
Megjelent 1899. évi szeptember hó 39-én. MAGY. A KIR SZABADALMI jSgH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15844. szám, Vilii. OSZTÁLY. Újítás zinknek elektrolyzis útján való előállítására szolgáló készülékeken. STEPANOFF SERGIUS ÁLLAMTANÁCSOS SZT.-PÉTERVÁROTT. A szabadalom bejelentésének napja 1898 deczember hó 30-ika. A kénsavas zinknek (zinkvitriolnak) elelctrolyzisénél eddig jelentékeny hátrányt képezett az, hogy a zinkkel egyidejűleg leváló szabad kénsavat nem lehetett eltávolítani a nélkül, hogy a zinknek jelentékeny része ismét oldatba ne ment volna. Innen van, hogy eddig óránkint és Ampérenkint nem lehetett 0-7—0'8 g.-nál nagyobb zinkkihozatalt elérni, holott számítás szerint 1 "22 g.-ot kellene kapnunk. A zink egy részének utólagos föloldásán kívül a szabad kénsavnak káros hatása még abban is nyilvánul, hogy a jelenlévő vízben oldódik, minek következtében az áramnak nevezetes része az ekként megsavanyított víz fölbontására fogyasztatik el. A jelen találmány már most ezen hátrányok kiküszöbölését czélozza és ezt oly, máskülönben ismeretes szerkezetű készülék segélyével teszi elérhetővé, melyben a kathoda az anódától pergamenből készült válaszfalak által el van rekesztve és melybe az elektrolyt két külön áramban vezettetik be, illetve a pergamenfalak által mindvégig elválasztott két külön áramban folyik keresztül, úgy hogy az anódatereken átfolyó,, mind savasabbá való folyadék a kathodákkal, melyeken a zink kompakt fémfényű lemezek alakjában lerakódik, érintkezésbe nem jöhet. A két folyadékáram ezután a készülékből való kifolyása után közös gyűjtő tartályban- egyesül, melyből pirított érczet tartalmazó kádakba jut, hogy itt annyi zinket oldjon föl. amennyi a sav közömbösítésére szükséges. A zinkkel terhes folyadékot ezután újból két áramra bontva a készülékbe vezetjük és i. t. A zinknek elektrolyzis utján való kiválasztásánál fölmerülő hátrányt képez a zinknek nagymérvű arboreszczencziája is, vagyis ' azon tulajdonsága, hogy a kathodán tűk alakjában leválik, melyek csakhamar anynyira megnőnek, hogy az anódáig érnek és így káros rövidzárlatot idéznek elő. A jelen esetben ezen zinktűknek hátrányos hatása még annál nagyobb lenne, mivel azok megakadályoznák az anóda és kathoda közé helyezett pergamenválaszfalaknak sértetlen kiemeltetését. Az arboreszczenczia azonban a jelen találmány szerint igen jól elhárítható az élek és sarkok legömbölyítése által. A kathodákat alumíniumból, az anódákat ólomból vagy lemezeit ezüstből állítjuk elő. A találmány tárgyát képező készülék a mellékelt rajzokon van bemutatva. Az 1. ábra a készülék tartányának és állványzatának elölnézete;