15811. lajstromszámú szabadalom • Ásóeke

- 3 -­nyél szögletes végébe akadva, ezt körül­belül 90°-al elforgatja, míg a másik peezek a nyél ellenkező oldalán lévén, ezt eredeti helyzetébe visszaforgatja. Ennek következ­tében az ásó a fölemelt földréteget meg­forgatva leejti és azután visszafordul ere­deti állásába. A (3) sugártól kezdve a ho­rony ismét fokozatosan közeledik az (i) tengelyhez és a kerék fösíkjához, úgy hogy az ásókat is visszavezeti a kerék fősíkjával párhuzamos eredeti állásukba. A (g) csuklós pántban előretolt ásónyelet egy (el) csa­varrúgó húzza vissza, mely egyrészt a (g) csuklós pánthoz, másrészt meg az (e) nyélre erősített gyűrűhöz támaszkodik. A súrlódás csökkentésére az (e) nyélre (e2) hüvely van lazán ráhúzva, mely a horony oldalán gördül. Az ásóknak a kerék fősíkjából való kihajlása alkalmával az ásónyeleket a (c) küllőkhöz és a kerékkoszorúhoz erősített (m) léczek vezetik. Az áaóval fölszerelt kereket és a (h) ve­zetőtestet hordó (i) tengely egy hosszú (k) keretbe van szilárdan erősítve, mely elől egy közönséges eketaligára lesz akasztva, hátul pedig egy kis (1) mankókerékre tá­masztható. Az ásók mozgása, mint az a 8. ábrán se­matikusan vázolva van, a következő : Lefelé való haladásakor az ásónyél a horony köralakú részén haladva, az ásó vasa függélyes állásban mélyed a talajba (I. állás). A körpálya legmélyebb pontjára érve, az ásónyél a horony hátrafelé hajló részébe jut (II. állás) és innét kezdve a ke­rék fősíkjából mindinkább kileng (III. állás), miközben a nyél hosszirányában is fokoza tosan előretolatik, úgy hogy egy földréte­get leválaszt és azt lapjára fölveszi. A IV. állásnál az ásónyél szögletével az első (ho) peczekbe ütközik, mely őt elforgatja, úgy hogy az ásóvas lapjával lefelé néz. De csakhamar ezután az ásónyél a második (hő) peczket éri, mely az elsővel ellenkező oldalon lévén, az ásót visszaforgatja ere­deti állásába (V. állás). Innét kezd-e az ásó a horony által fokozatosan visszavezet­tetik azon állásába, melynél az ásóvas a kerék fősíkjával párhuzamosan áll, miköz­ben az (el) csavarrúgó is visszahúzza a ki­tolt ásónyelet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ásó-eke, jellemezve a szilárdan álló (i) tengelyen lazán forgó (a) kerék által, mely egész kerületén (f) ásókkal oly módon van fölszerelve, hogy ezen ásók a kerék fősíkjából (gl) csapok körül ki­lenghessenek, a (g) csuklós pántokban hosszirányukban bizonyos határig kitol­hatok és hossztengelyük körül elforgat­hatok legyenek. 2. Az 1. alatt igényelt ásó-ekénél az (f) ásóknak, illetve azok (e) nyelének kény­szermozgású vezetésére az (i) tengelyre szilárdan fölerősített (h) vezetőtest. jel­lemezve a (hl) vezetőhorony által, mely kerületének egy részén szabályos kör­pályán halad, másik részén ellenben úgy a vezetőtest (i) tengelyétől, mint a kerék fősíkjától eltávolodik oly czélból, hogy az általa vezetett ásók egyrészt nyelük hosszirányában előretolassanak, másrészt meg a kerék fősíkjából kileng­jenek. 3. Az 1. alatt igényelt ásó ekénél a (h) vezetőtest (hl) hornyában elrendezett (h5 ho) peczkeknek alkalmazása az ásó­nyeleknek hossztengelyük körül való elforgatása, illetőleg visszaforgatása czéljából. (1 rajzlap melléklettel.) 'ALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG WvnMDÁJA HU DAPRSTK í*

Next

/
Thumbnails
Contents