15774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mély vizekben haladó, közutakat és vasutakat összekötő alagutak építésére

és az egyes részek egymásba való illesztés | által (7. ábra) vízmentesen összekapcsol­tatnak. Az egyes gyűrűk és alagútrészek egy­másba-illesztése megfelelő kapcsokkal és csavarokkal biztosíttatik. Ha ekképen a vas­alagút egy része a töltésre helyeztetett, akkor a (t) választófalak (7. ábra) kivétet­nek és az alagút belseje czementbetonnal vagy más alkalmas anyaggal kibéleltetik. A belső üreg kiképzésénél a lecsapódó víz elvezetésére szolgáló csatornák és az alagút bejárásánál szükséges kitérőhelyek elhelye­zésére. valamint az alagutak normális beren­dezésére gond fordítandó. így pl. bizonyos távolságban szélesebb gyűrűk tehetők közbe, melyek kitérőhelyekűl szolgálhatnak, azon­kívül az alagútban foglalkozó emberek számára a vonatközlekedéstől nem veszé­lyeztetett pihenőket lehet berendezni. Miután az alagút belseje kifalaztatott, az alagút kívülről először betonkeverékkel, azután nagyobb kövekkel betemettetik, mely munka hajókról igen könnyen végezhető. A munka befejezte után az alagút a töltéssel össze­függő tömeget képez, mely biztos alapon nyugszik (2. ábra). A fémből készített alagútnak tehát csak az a czélja, hogy a falazott alagút készí­tése megkönnyíttessék. Ha a víz az egyik vagy mindkét parton nem elég mély arra. hogy az alagutat a partról mindjárt kellő mélységben a víz alá lehessen vezetni, akkor a kivitel a 9. és 10. ábrán látható mód szerint történik. Ugyanis az (A) parton az út vagy vasút a (G) töltésen halad, mely oly magasra van emelve, a milyen magasságot a (P) átereszek igényelnek, hogy a pálya alatt kisebb jár­müvek akadálytalanul átmehessenek. A töl­tésről (F)-nél fokozatos lejtőn jut az út vagy vasút (10. ábra) az alagútba oly mélységig, J hogy fölötte a legmélyebb járatú hajók is akadálytalanul közlekedhetnek. Ezen leg­mélyebben fekvő (I) ponttól az alagút víz­szintesen, vagy a (K) meder közepéig mér­sékelt emelkedéssel halad (9. ábra), azután ismét vízszintesen, vagy csekély eséssel halad a másik partnál lévő legmélyebb (L) pontig (9. ábra), honnan kezdve a töltés és áteresz elrendezése ugyanolyan mint az (A) parton. A legmélyebb (I) és (L) pontoknál az (0) világítótornyok vannak elhelyezve, melyek alkalmas készülékkel fölszerelve a szellőztetést és szárítást is eszközlik. Ezen világítótornyok a legnagyobb vízmagasságig (dagály) érő (M) töltésre építtetnek, mely különböző a szárazfölddel, illetőleg az előbb említett (G) töltéssel összefüggően is készít­hető. Éjjel az egész műnek a vízben lévő része, az alagút pedig éjjel villanyos lámpák­kal világíttatok ki. Mindkét partról külön villanyvezeték látja el a lámpákat, úgy, hogy az összes lámpák kialvása ki van zárva. A kisebb járművek átbocsátására szol­gáló (P) áteresz szines lámpákkal van ki­világítva, hogy a hajósok sötétben is könnyen meglássák. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás vizi alagutak készítésére, jellemezve az által, hogy annak egyes részei a vasból vagy más alkalmas anyagból készült (R) gyűrűkből a szabad levegőn vízmen­tesen állíttatnak össze, nyílásuk belülről kivehető (t) lemezekkel, kívülről pedig esetleg csavarok segélyével vízmentesen elzáratván, a víz fenekén kőből már­előzőleg készített töltésre lebocsáttatnak s ott vízmentesen összekapcsoltatnak és a (t) lemezek eltávolítása után alagút módjára belülről betonnal vagy más alkalmas anyaggal kifalaztatnak. kívül­ről pedig kaviccsal és kővel betemet­tetnek. (2 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNY tArSASíc. NYOMDÁJA BUDAPBBTKh

Next

/
Thumbnails
Contents