15748. lajstromszámú szabadalom • Gép len és más növényi rostanyagok simítására és gerebenezésére

_ 4 -A len a gerebenező gépben folytatólagos megmunkáltatásnak vettetik alá. A 12. ábra ezen gépnek elölnézete; a 13. ábra annak végnézete az (Al) állvány fölül; a 14. ábra ugyanaz a (Bt) állvány fölül. Ezen gerebenező gép elrendezése bizonyos eltérések kivételével hasonló a közönséges gerebenező gépek elrendezéséhez. A 15. ábra a gerebenező rudakat perspektivikus nézetben láttatja. A csúcsok függélyes (N) éllel vannak ellátva, mely a megmunkálandó anyagba behatol. A függélyes (N) ól fokozatosan a csúcsok között lévő vízszintes vágó élbe megy át, mely a lent nemcsak alján (O)-ná!, hanem két (P P) oldalával is dörzsöli Ugyanazon gerebenszakasznak egyes rúdjai csúcsokkal egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve, úgy, hogy az egyik rúdnak csúcsai az anyagnak más-más pontjain hatolnak be, mint a megelőző rúdnak csúcsai. Ez azért szükséges, hogy az összes rostok úgy elől, mint oldalt is egyenlően megmunkáltassanak. A közvetlenül ezen első gerebenszakaszok mögött lévő szakaszok ismeretes szerkezetűek és folytonosan szorosabban egymás mellett fekvő csúcsokkal bírnak. A gerebenező szerkezet alatt a hulladékok osztályozására és összegyűjtésére szolgáló alkatrészek vannak elrendezve. A leírt simító és gerebenező gépből kikerülő len már most tökéletesen meg van simítva és gerebenezve. Minden egyes csíptető egy kis, görbe pályába jut (16. és 17. ábrák), mely azokat az első géppel párhuzamosan fölállított és ahhoz képest ellenkező irányban dolgozó gépbe vezeti. A munkás a csiptetőt az (R) asztalra fekteti (17. ábra), melyen már egy üres, nyitott csíptető van és már most a lencsomóknak megmunkált végét az üres csíptetőbe fekteti, a másik csiptetőt eltávolítja és az ekként megtöltött csiptetőt a másik gépbe vezeti be, a mikor is a lencsomónak megmunkált része fölül, annak megmunkálatlan része pedig alul van. A 1(5. ábra a szán végének függélyes hosszmetszete. A 17. ábra annak részben metszett végnézete. A (Q) vezeték-pályának fölső vége a két (S) csap segélyével forgathatóan van a gerebenező gép (Dl) szánjának végére erősítve és így a szánnak fölfelé és lefelé való mozgását követi. A (Q) pálya, melynek alsó vége az (R) asztalhoz közel van és a munkásnak keze ügyében fekszik, a (T) ellensúly által van kiegyensúlyozva, melynek kötele egy csiga köré van fektetve és az (U) ívdarabra van erősítve, mely a pályának két sínjével van összekötve. Az (S) csapok tengelye majdnem függélyesen a szán vége alatt van elrendezve, úgy hogy a csíptetők a száuból közvetlenül a pályára kerülnek. E szerint a csíptetők be nem ékelődhetnek, a mint ez hasonló gépeknél előfordul és géprészeknek eltörésével jár. A gép fölött exhaustort rendezhetünk el, mely a port eltávolítja, úgy hogy a lent tisztán nyerjük és a munkás is a portól megkíméltetik. A leírt automatikus simító és gerebenező gép a közönséges gerebenező gépekhez hasonlóan működik, csakhogy a simított len helyett a gépbe törött vagy nem törött lent vezetünk be áztatott lenszárak alakjában. A leírt gépnél a csíptetők hatszor állanak meg és ennek következtében a len hatszor munkáltatik meg. Lehetne azonban a megmunkálási műveletek számát növelni vagy csökkenteni. A gép akként van szerkesztve, hogy azt néhány perez alatt erős vagy gyönge, durva vagy finom lennek megmunkálására beállíthatjuk. Az első gépből kikerülő len csak egyik végén van simítva és gerebenezve. Az első gépből kikerülő csíptetők a leírt görbe csúsztató pályára kerülnek és a második géphez vezettetnek. A munkás a csiptetőket átveszi, azokat kicseréli és a második gépbe vezeti, mely a lencsomónak másik végét munkálja meg. Minthogy az első gép a száraknak vastag és a második azoknak vékonyabb végét munkálja meg, úgy ezen végekről nyert kóczfajokat egymástól elkülönítetten kapjuk, a mi, tekintettel az áraik között létező különbségre, nagy előnyt képez. A leírt gép segélyével sokkal nagyobb