15741. lajstromszámú szabadalom • Bűzmentes elzáró vízvezetékek csatornák, árnyékszékek stb. számára

Megjelent 181)0. évi szeptember hó 21-én. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15741. szám. XXI/a. OSZTÁLY. Bűzmentes elzáró vízvezetékek, csatornák, árnyékszékek stb. számára. IIARSANYI JENŐ OKL. VEGYÉSZ ÉS PALOTAI ÖDÖN IGAZGATÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 április hó 29-ike. Az eddigi szifonoknak azon hibájuk volt, hogy ha bárminő okból a lefolyási csőben szívás lépett föl. pl. ha alsóbb emeleten vízlefolyás történt, úgy a lefolyó víz az elzárásra szolgáló vizet is leszítta, miáltal a csatornából fölszálló bűzös gázoknak szabad útjok volt. Ennek megakadályozására szolgál jelen találmány, mely lehetetlenné teszi, hogy az elzárásra szükséges vízmennyiség lefolyjék. Egy másik előnye ezen szerkezetnek, hogy oly helyeken, hol vízvezeték nincsen, vagy az öblítésre szolgáló víz mennyiségét megszorítjuk, a szifonba kevés olajat öntünk, mely az elzáró folyadék fölületén úszva, nemcsak annak esetleges bűzét tartja vissza, hanem a folyadék bomlását és párolgását is hátráltatja. Az olajnak az alkalmazása csak az által válik lehetségessé, hogy ezen új szerkezetű szifonban lévő víz fölűletéről szívás vagy öblítés által az olaj soha el nem távozhatik. Egyszerű szerkezete, könnyű tisztíthatósága, végül az, hogy nagyrészt már meglevő szifonok nagy könnyűséggel alakíthatók át jelen szerkezetté, szintén mint előnyök említhetők föl. A mellékelt rajzon a 3. ábra mutatja a szifont föliilnézetben, az 1. ábra (C—D) metszetben, a 2. ábra (A- B) metszetben. Lényegesen két közlekedő edényből (a) és (b) áll, melyek egy harmadik (c) közvetítő térrel vannak kapcsolatban. • A folyadék fölszíne rendes állapotban (n—n) magasságban van. A (b) és (c) tér között a folyadékszín fölött (d) nyílás folytonos légközlekedést tart fönn, míg a (c) és (a) tér között csak olyankor közlekedhetik a levegő "(e) nyíláson át, mikor a közlekedő edényben niveaukülönbség jön létre. A mint a niveaukülönbség megszűnt, úgy az (n — n)-ig emelkedő folyadék (a) és (c) között az (e) nyíláson át való légközlekedést elzárja. A szerkezetnek működése a következő: a kiöntendő folyadék (a) térbe folyik, innen (b) téren át a csatornába stb. ömlik. Ha (b) térben szívó hatás lép föl, úgy annyi folyadék fog lefolyni, míg az első ábrán föltüntetett folyadékállás körülbelül el nem éretett. Ekkor a (b) tér a (c) téren át (a)-val illetőleg a küllevegővel a (d) és (e) nyílások segítségével közlekedvén, az elzárt tér és küllevegő közti nyomáskülönbség kiegyenlítődhetik. Ha ez megtörtént, úgy a folyadék-