15716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék sejtes structurával bíró anyagoknak oldatokkal való impregnálására

a fát magába foglaló kazánba nyomás alatt gőzt bocsátanak és azt azután légüressé teszik, hogy a sejttartalmat úgyszólván kifújják. Nézetem szerint ennek következtében sok sejt összezsugorodik vagy legalább is eredeti alakját elveszti, miáltal nemcsak az anyag eredeti szilárdsága csökken helyenként, hanem a fa hajcsöves rendszere is elpusztul. Egy másik és talán még károsabb behatás nyilvánul ugyanebben az irányban, azaz a struktura részleges elpusztulása tekintetében az által, hogy az oldatot határozottan lökésszerűen viszik be, minthogy az oldatot rendesen közvetlenül a kazánba szivattyúzzák. A gyakorlatban a fát nagy nyomásnak kell alávetni, hogy az impregnálást egyenletesen és kellő mértékben hajthassuk végre a gazdaságilag előnyös iizem szempontjából szükséges elég rövid idő alatt. Ily magas nyomásnál a szivattyú gyorsan egymásután következő nyomó löketei kalapácsütések gyanánt hatnak, melyek nemcsak a farostok törését idézhetik elő, hanem egyúttal a készülék csőösszeköttetéseinek nagymérvű igénybevételével is járnak. Az alábbiakban leírandó eljárással mindezeu hátrányok elkerülhetők és az ily módon kezelt fa tökéletes és aránylag gyors impregnálás után csaknem ugyanazzal a szilárdsággal bír, mint a friss fa. Ezek után a mellékelt rajzokon föltüntetett berendezést ismertetem, föltételezve azt, hogy a fát tűzállóvá kell tenni. Az erre a czélra használandó oldat bármilyen erre a czélra szokásos összetétellel bírhat; előnnyel alkalmazható ammoniumfoszfát, melyhez adott esetben még más anyagokat is elegyíthetünk. Azonban úgy az eljárás maga, valamint az annak végrehajtására szolgáló berendezés a használt oldat minőségétől teljesen független, minélfogva tetszőleges oldatok tetszőleges czélokra alkalmazhatók és így ezekről fölösleges e helyen bővebben szólani. (A A') a fontemlített kazánok, melyekben az impregnálás végbe megy; minthogy teljesen egyenlők, elegendő azoknak egyikét, a 2. ábrában föltüntetett (A) kazánt leírni. A kazán belsejének a fa könnyű bevitele czéljából könnyen hozzáférhetőnek kell lennie s egyszersmint a kazán teljesen tömören elzárható kell hogy legyen; e czélból a kazán feneke sajátságos szerkezettel bír. Ugyanis az (A) kazánnak előnyösen mindkét oldalán rövid (B B') végdarabjai vannak, melyeknek mindegyike egy befelé kiugró, a végdarab nyílása körül futó (b) karimán kívül még egy függélyes (Bx) aknával is van ellátva, mely fölött egy hydraulikus (C) henger (cx) dugattyúval és (c) dugattyú rúddal együtt van elrendezve, mely utóbbinak alsó végéhez a (Cx) kazánfenék van csuklósan erősítve, mely szorosan a (b) karima belső fölületéhez simulhat és a (Bx) aknában fölemelhető. A kazánfenék mozgatása nyomás alatt álló folyadékoknak a (C) hengerbe az (e) cső révén és az 5. és 6. ábra szerinti kormányszerkezet közvetítésével való beeresztése által megy végbe, mi mellett ez az (e) cső a (Q) nyomószivattyúból kiinduló (E) csőből ágazik el (2. ábra). (D) a csap vagy tolattyú a (C) henger (d) vezérművén és azt egy láncz működteti, hogy a (d) tokon át nyomófolyadékot bocs ás son a (B) hengerbe és azt azután a (c) csövön át kibocsássa. Természetes, hogy a kazán feneke más készülékekkel is működtethető. Jelen eljárásnál az első lépés a fa bevitele a kazánba és ez utóbbinak elzárása, miáltal a fát tökéletesen elzárjuk. Erre a zárt kazánt megtöltjük azzal a folyadékkal, mellyel a fát impregnálni kívánjuk. A rajz értelmében a folyadék az (F) kazánban készítendő és tartandó. Az (F) kazán czélszerűen az (A A') kazánok fölött van elrendezve, úgy hogy a folyadék nehézségénél fogva a kazánokba folyik. A (G) csövön (1. és 2. ábra) vizet vezetünk be. A (g) szelep a (G és H) csövek közötti összeköttetést szabályozza; a (H) cső a (J) gép által működtetett (I) szivattyúhoz vezet, melynek (K) kilépési csöve az (F) tartály fölső részéhez vezet. Az (L) cső a