15691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cyanvegyületek előállítására

Megjelent 181)9. évi szeptember hó 20-án. SZABADALMI LEÍRÁS 15H9J. szára. lV/h/l OSZTÁLY. Eljárás cyanvegyületek előállítására. DZIUK ÁGOST BÁNYAMÉRNÖK HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márczius hó 27-ike. Ezen találmány cyanvegyületeknek szabad nitrogén segítségével való előállítására vonatkozik, czélja ezt előnyösebb módon végezni, mint a hogyan eddig lehetséges volt és azon eljárást foglalja magában, mely szerint az alkaliföldfémek karbidjai, a magnéziumot hozzászámítva, cyanidokká alakíthatók át azáltal, hogy azokat megolvadt állapotban (1300—3000" C.-nál) illetőleg in statu naseendi fölhevített tiszta nitrogénnel kezeljük. A karbidok egyenkint vagy elegyítve alkalmazhatók. Az előállított cyanidok ismert módon alkalivegyületekkel kezelve alkalicyanidokká alakíthatók át. Ha a karbidokat vassal vagy vasvegyiiletekkel elegyítve alkalmazzuk, az illető fémeknek ferrocyanidjait kapjuk, melyek hasonlóképen ismert módon alkalivegyületekkel kezelve, az alkalifémek ferrocyanidjaivá alakíthatók át. Moissan megfigyelései alapján (Comptes rendus 118, 1894. 503) föl kellett tételeznünk, hogy a szabad nitrogén nem gyakorol hatást az alkaliföldfémek és a magnézium karbidjaira. Ez a főfogás átment az összes későbbi szakművekbe (pl. Ahrens, Chem. u. chem. teclin. Vortráge Bd. 1.; Liebetanz, Calciumkarbid und Acetylen), valamint hogy Frank és Caro 88363, 92587 és 95560. számú német szabadalmai is ebből a föltevésből indulnak ki. Bejelentő azonban azt találta. hogy a szabad nitrogén mégis képes az említett karbidoknak átalakítását az illető fémek cyanvegyületeivé létre hozni. Moissan és a többiek kísérleteiket, aránylag alacsony hőmérsékletnél végezték, azaz körülbelül vörös izzásnál (1 az idézett szabadalmi leírásokat); oly alacsony hőmérsékleteknél, melyeknél a karbidok épen meglágyulni kezdenek, nem mutatható ki a nitrogén behatása a karbidokra. Minthogy a nitrogén az alkaliföldfémekre valamint a magnéziumra csak nagyon magas hőfoknál reagál (1. Mugdan, Argon und Hélium in Ahrens Vortráge Bd. 1. S. 126 ff)., ennélfogva bejelentő arra a gondolatra jött, hogy talán a nitrogén is csak akkor gyakorol hatást a karbidokra, hogy ha ezek oly annyira föl vannak hevítve, hogy elemeik (pl. a kalcziumkarbidnál a Ca és a C), mintegy önállóan léteznek, szabadon fekszenek egymás mellett vagy pedig, ha a karbid in statu naseendi van. Ezen megfontolás álapján bejelentő azt találta, hogyha előzetesen erősen fölhevített tiszta nitrogént példának okáért az elektromos kemenczében előállított karbidra vezetünk, midőn ez még folyós állapotban van, akkor a karbid cyaniddá alakul át