15684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék aczetátok elbontására

— 2 — állított eczetsavat nem fertőzik, sem pedig kénsav veszteségek föl nem lépnek. A készüléket igen czélszerűen lehet az eezetsavas mésznek száraz úton történő elbontására (aceton előállítására) is használni. Ugyanazokat a lényeges előnyöket érjük el most is, melyeket előbb az eezetsav előállításánál fölsoroltunk, a bomlás tökéletes és egyenletes és a készülékben egyszerre jóval több anyagot lehet földolgozni, mint eddig lehetséges volt. Ha az acetont forgódobban állítjuk elő, az erőszükséglet kisebb, mintha keverő berendezéssel ellátott fix dobban készítjük. Minthogy az aceton előállítása azon alapszik, hogy az eezetsavas meszet csak hő hatása által bontjuk el, az üreges tengelyt, mely az eezetsav előállításánál a kénsav bevezetésére és a lepárlási termények elvezetésére szolgált, itt csak az utóbbi czélra használjuk és ezért közvetlenül a kondenzátorokhoz kapcsoljuk. Az eljárás kivitelére használt készülék a csatolt rajzon sematikusan van ábrázolva, nevezetesen az 1. ábra a készülék függélyes metszete, a 2. ábra vízszintes metszete az 1. ábra A—B vonala szerint, a 3. ábra homloknézete. Az elbontó készülék lényegében véve egy forgó (a) dobból vagy retortából áll. mely alkalmas módon forgathatóan van ágyalva. Az egyik homlokfalon a tengelyen a retortába egy fölfelé görbülő (f) cső vezet, mely egyrészt a sav bevezetésére, másrészt pedig az eczetsavgőzök elvezetésére szolgál. A dob fűtésére a (b) tüzelés szolgál. A dob oly módon van a falazatba beépítve, hogy a mindenkor fölül lévő részt a füstgázok hatásától elvonjuk és hogy a füstgázok csak az alsó, az eezetsavas meszet tartalmazó részt érhetik. Ezt oly módon érjük el, hogy a falazatot a retorta fölső részéhez lehetőleg közel alkalmazzuk. A (c) csatornák segélyével a fűtőgázokat oly módon vezetjük, hogy a tüzeléstől kiindulva, a retorta két oldala mellett hátrafelé áramoljanak ós azután egy közös csatornán jussanak a kéménybe. Az új eljárást ezen készülék segélyével a következő módon foganatosítjuk. Az (a) dobot körülbelül félig a (g) búvólyukon át eezetsavas mésszel megtöltjük, azután a búvólyukat elzárva, az (f) csövet a savtartállyal kapcsoljuk és a savtartályból a kellő mennyiségű kénsavat lehetőleg gyorsan az eezetsavas mészhez vezetjük. Ezután az (f) vezetéket a savtartálytól elválasztjuk, a vezetéket a kondenzátorral kapcsoljuk és a retortát fűtjük, egyúttal pedig lassú forgásnak indítjuk. A lepárlás után a kénsavas mész finom por alakjában marad hátra. Aceton előállításánál az eljárás lényegesen ugyanaz, a készüléket ekkor is mintegy félig megtöltjük és a dobot lassú forgásnak indítjuk és fűtjük. A keletkező gázok az elvezető cső gyanánt kiképezett üreges tengelyen szállnak el és a kondenzátorban lecsapódnak. Az új eljárás előnyei eczetgyártásnál a következők: 1. Az eezetsav termelési hányada nagyobb, mert aceton nem keletkezik, 2. a keverő berendezés elmaradása következtében az erőszükséglet kisebb, 3. a kénsavszükséglet annak következtében hogy a kénsav a készülék meleg falaival érintkezve, csak kis mértékben bomlik el, kisebb és 4. mert ez okból az eczetsavat a kénessav alig fertőzi, végűi 5. az új készülékben az új eljárás szerint jóval nagyobb mennyiségű eezetsavas meszet lehet egyszerre elbontani, mint a régebb eljárás szerint a régebb készülékekben. Az aceton előállításánál a 2. és 5. alatt jelzett előnyök lépnek föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tiszta eczetsavnak acetátokból való előállítására, az által jellemezve, hogy az acetonképződés meggátlására az acetát elbontásához szükséges összes savat egyszerre vezetjük be a dobba és a lepárlást egy hossztengelye körül lassan forgó, fölső részén az égéstermények