15681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás festékek előállítására

Megjelent 1899. évi szeptember lió 19-én. HIVATAL SZABADALMI SZABADALMI LEÍRÁS 15681. szám. IX/o. OSZTÁLY. Eljárás festékek előállítására. DORDTSCHE PETROLEUM MAATSCHAPI.J C/AÍG AMSTERDAMBAN. Pót,szabadalom a 10868. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1898 november hó 5-ike. -Jelen találmány tárgyát egy új terméknek, t. i. egy száradó ásványolajnak ipari alkalmazása képezi, mely- összetétele és tulajdonságai tekintetében, a nyers ásványolajoktól teljesen eltér. A nyers olaj. mely például egy Grieseeben (Jáva) megfúrt kútból nagy mennyiségben előtör, szirup-szerű alkotású, nehezen folyós, körülbelül 0.07 fajsúllyal bir, barna színű és sós-vízzel van emulziószerűen keverve. Körülbelül 80°-ra fölmelegítve, különösen konyhasó hozzáadásával, a víz belőle nagyrészt eltávolítható, mikor is színe az emulzió eltűnése folytán valamivel sötétebb lesz. Az ekként megtisztított olaj, aetherben, benzinben, benzolban, szénkénegben és chloroformban könnyen oldható, ellenben abszolút alkoholban majdnem teljesen oldhatatlan. Az olaj lényeges alkatrészét egy okszigéntartalmú, firnisz- vagy gyantaszerű, azonban el nem sz.ippanosítható anyag képezi, mely magas forrpontú szénhydrogénokkal van keverve. Az illető festőanyagoknak eme tisztított olajhoz való keverése segélyével minden nehézség nélkül egy gyorsan száradó használható festéket nyerünk. Azon czélból most már, hogy a különböző festékek száradási időpontját pontosan meghatározhassuk, akként járunk el. hogy az olajat, mely megelőzőleg esetleg a víztől és homoktól megtisztíttatott, részleges desztillálásnak vetjük alá. Eme desztillálást nagyobb, vagy kisebb mértékben végezhetjük és czélja azon olajoknak teljes, vagy részleges eltávolítása, melyek a festékek megszáradásnt késleltetik. Ha a desztillálás által az olaj legnagyobb része eltávolíttatott, a desztillácziót abban hagyjuk. A desztilláló búrában ekkor egy többé, kevésbé szilárd firniszhez hasonló anyag marad vissza. Ezen maradványt ezután könnyen illó oldószerekben pl. benzinben, vagy más szénhydrogén vegyületekben, vagy pedig aetherben, szénkénegben, kloroformban, széntetrachloridban, vagy petróleumban ill. általában olyan folyadékokban oldjuk föl, melyek a fönnebb említett és a desztillálás után visszamaradófirniszszerű maradványokat föloldják. Az oldószer kellő megválasztása segélyével az olajjal bedörzsölt festék száradási idejét megállapíthatjuk. Ha pl. könnyen illó oldószert veszünk, pl. aethert, vagy szénkéneget, a fölrakott festék természetesen gyorsan megszárad. Ha a száradást késleltetni akarjuk, nehezebben illó oldószereket pl. széntetrachloridot, benzolt stb. használunk