15677. lajstromszámú szabadalom • Keresztkötés fémrudak számára
— 261 — lehetnek, mint pl. kör, négyszög, ovális és egyéb. Ezen rudak a keresztezési helyen vastagságuk felével ki vannak hajlítva (3. ábra), úgy hogy ezen helyen egymásra, egyébként azonban egy síkban feküdhetnek, vagy mint a 10. ábra mutatja fél vastagságukig bevágással bírnak. Ezen két rúd összekötésére egy fémrozetta szolgál, mely két, a tányéralaktól egészen a gömbalakig tetszés szerint alakított (C és Cl) részből (süvegből) áll, fölálló kerettel, melyek közül az egyik (C) a másikba (Cl) bedugható, a midőn utóbbi szélével előbbit túléri. A rudak átbocsátására mindkét rész fölálló keretén azon szög alatt, mely alatt a kötést létesíteni kívánjuk, (D) kivágások vannak alkalmazva. Két rúd összekötése oly módon történik, hogy a rudakat a kisebbik (C) rozettarész kivágásaiba helyezzük, ezután a nagyobbik (Cl) részt a (C) rész fölé toljuk, mire mindkettőt erősen összesajtoljuk és a nagyobbik rozettarész szélének a kisebbik fölé való áthajlítása által a két (Cl és C) részt egymással erősen összekötjük, mi által a két rúd biztos összekötését létesítjük. A 8—16. ábrákban föltűntetett kivitelnél az összekötendő (a b) rudak mindegyike vastagságának felényire be van vágva (10. ábra), úgy hogy mindenütt ugyanazon síkban fekszenek. Összekötésükre az első kivitelnél alkalmazott (C Cl) kereksüvegek helyett két, a 12. és 13. ábra szerint, lemezből kivágott és a 14—16. ábrákban toltűntetett alakra sajtolt (c és cl) tokot vagy hüvelyt alkalmazunk, melyek mindegyike a kerek süvegeknek megfelelő középső (d), illetve (dl) négyszögletes résszel bír. Ezen részek oldalai az (e" eb ), illetve (ela és elb) vályúalakú karokba mennek át, melyek oly szélesek, hogy az (e" és eb ) karok pontosan a rudak vastagságának, míg (ela és elb) karok a rudak vastagságának, hozzáadva a (c) tok kétszeres lemezvastagságát, felelnek meg. Ezen lemezdarabok kivágásánál a karokat képező részek a középrésztől az (f és fl) vonalak irányában (12. ós 13. ábra) részben I el vannak választva, mi által a (g és gl) háromszögletű fülek képeztetnek. Az (a és b) rudak összekötésére a rudakat a kisebbik (c) lemezből képezett részbe helyezzük és az (e" és eb ) vályúalakú karokat pontosan a rudak köré összehajlítjuk, míg a (g) háromszögletű füleket a rudak közötti sarkokba behajlítjuk. A nagyobbik (cl) tokot ezután a másik oldalon a rudak fölé helyezzük és ezen tok (ela és elb) karjaival, valamint (gl) füleivel ugyanazon műveletet végezzük, mint a (c) tok megfelelő részeivel. E mellett a (gl) fülek a (c) részt peremszerűen körülveszik, míg a (cl) rész karjai a rudakat, a (c) rész köréjük fektetett karjaival együtt, veszik körül, mi által itt ismét a rudak biztos összekötését létesítjük. Ily keresztkötéseknél egyrészt az összekötőelemek előállítására alkalmazott anyag által, másrészt az ezen elemeknek adott alak által is, különösen az első kiviteli alaknál díszítő hatás érhető el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egymást keresztező rudaknak, a keresztező helyen forrasztás, csavarkötés vagy szögecselés nélküli összekötése, jellemezve az által, hogy az ugyanazon síkban fekvő rudak a keresztezési helyen vastagságuk felével ki vannak hajlítva, vagy be vannak vágva és skatulyaszerűen egymást födő és egymásba illő (C Cl) süvegek által, melyek szélén az átmérő irányában elhelyezett (D) kivágásokba a rudak befekszenek, egymással összeköttetnek és az egyik süveg szélének a másik süveg fölé való áthajlítása által összetartatnak. 2. Az 1. igénypontban jellemzett egymást keresztező rudak összekötésének egy kiviteli alakja, melynél az ugyanazon síkban fekvő rudak vastagságuk felényire be vannak vágva, jellemezve az által, hogy a kerek süvegeket (c cl) keresztalakú hüvelyek helyettesítik, melyeknél azon kivágásokhoz, melyekbe a rudak be vannak fektetve, (e* ela eb és
