15677. lajstromszámú szabadalom • Keresztkötés fémrudak számára

— 261 — lehetnek, mint pl. kör, négyszög, ovális és egyéb. Ezen rudak a keresztezési helyen vastagságuk felével ki vannak hajlítva (3. ábra), úgy hogy ezen helyen egymásra, egyébként azonban egy síkban feküdhetnek, vagy mint a 10. ábra mutatja fél vastag­ságukig bevágással bírnak. Ezen két rúd összekötésére egy fémrozetta szolgál, mely két, a tányéralaktól egészen a gömbalakig tetszés szerint alakított (C és Cl) részből (süvegből) áll, fölálló kerettel, melyek közül az egyik (C) a másikba (Cl) bedugható, a midőn utóbbi szélével előbbit túléri. A rudak átbocsátására mindkét rész föl­álló keretén azon szög alatt, mely alatt a kötést létesíteni kívánjuk, (D) kivágások vannak alkalmazva. Két rúd összekötése oly módon történik, hogy a rudakat a kisebbik (C) rozettarész kivágásaiba helyezzük, ezután a nagyobbik (Cl) részt a (C) rész fölé toljuk, mire mind­kettőt erősen összesajtoljuk és a nagyobbik rozettarész szélének a kisebbik fölé való áthajlítása által a két (Cl és C) részt egy­mással erősen összekötjük, mi által a két rúd biztos összekötését létesítjük. A 8—16. ábrákban föltűntetett kivitelnél az összekötendő (a b) rudak mindegyike vastagságának felényire be van vágva (10. ábra), úgy hogy mindenütt ugyanazon síkban fekszenek. Összekötésükre az első kivitelnél alkal­mazott (C Cl) kereksüvegek helyett két, a 12. és 13. ábra szerint, lemezből kivágott és a 14—16. ábrákban toltűntetett alakra sajtolt (c és cl) tokot vagy hüvelyt alkal­mazunk, melyek mindegyike a kerek süve­geknek megfelelő középső (d), illetve (dl) négyszögletes résszel bír. Ezen részek oldalai az (e" eb ), illetve (ela és elb) vályú­alakú karokba mennek át, melyek oly szé­lesek, hogy az (e" és eb ) karok pontosan a rudak vastagságának, míg (ela és elb) karok a rudak vastagságának, hozzáadva a (c) tok kétszeres lemezvastagságát, felelnek meg. Ezen lemezdarabok kivágásánál a karokat képező részek a középrésztől az (f és fl) vonalak irányában (12. ós 13. ábra) részben I el vannak választva, mi által a (g és gl) háromszögletű fülek képeztetnek. Az (a és b) rudak összekötésére a rudakat a kisebbik (c) lemezből képezett részbe helyezzük és az (e" és eb ) vályúalakú karo­kat pontosan a rudak köré összehajlítjuk, míg a (g) háromszögletű füleket a rudak közötti sarkokba behajlítjuk. A nagyobbik (cl) tokot ezután a másik oldalon a rudak fölé helyezzük és ezen tok (ela és elb) karjaival, valamint (gl) fülei­vel ugyanazon műveletet végezzük, mint a (c) tok megfelelő részeivel. E mellett a (gl) fülek a (c) részt peremszerűen körülveszik, míg a (cl) rész karjai a rudakat, a (c) rész köréjük fektetett karjaival együtt, veszik körül, mi által itt ismét a rudak biztos összekötését létesítjük. Ily keresztkötéseknél egyrészt az össze­kötőelemek előállítására alkalmazott anyag által, másrészt az ezen elemeknek adott alak által is, különösen az első kiviteli alaknál díszítő hatás érhető el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egymást keresztező rudaknak, a keresz­tező helyen forrasztás, csavarkötés vagy szögecselés nélküli összekötése, jelle­mezve az által, hogy az ugyanazon sík­ban fekvő rudak a keresztezési helyen vastagságuk felével ki vannak hajlítva, vagy be vannak vágva és skatulya­szerűen egymást födő és egymásba illő (C Cl) süvegek által, melyek szélén az átmérő irányában elhelyezett (D) kivágá­sokba a rudak befekszenek, egymással összeköttetnek és az egyik süveg szélé­nek a másik süveg fölé való áthajlítása által összetartatnak. 2. Az 1. igénypontban jellemzett egymást keresztező rudak összekötésének egy kiviteli alakja, melynél az ugyanazon síkban fekvő rudak vastagságuk felé­nyire be vannak vágva, jellemezve az által, hogy a kerek süvegeket (c cl) keresztalakú hüvelyek helyettesítik, me­lyeknél azon kivágásokhoz, melyekbe a rudak be vannak fektetve, (e* ela eb és

Next

/
Thumbnails
Contents