15670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges czementnek mészkőből és nagy olvasztók salakjából való előállítására

Megjelent 18í)í). évi szeptember hó l(»-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI KAS 15670. szám. XVII/<1. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges czementnek mészkőből és nagy olvasztók salakjából való előállítására. VON FORELL KÁROLY GYÁRIGAZGATÓ GIESSENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 27-ike. Nagy olvasztók salakját mesterséges czement gyártására sokféle módon kisértették meg fölhasználni, de ezen eljárásoknak lényege mindig az, hogy a salakot fölaprózva, ugyancsak fölaprózott mészkővel keverve, nem túlságosan magas hőmérsékletnél égetik. Hasonlóképen kisérletet tettek arra nézve, hogy a salakot egyidejűleg kénmentesítsék is, még pedig oly módon, hogy azt egy külön műveletben nedvesség jelenlétében szénsavval kezelték. Ezek a módszerek azonban a gyakorlatban nem váltak be, mert az előállított czement silány, gyártási költsége pedig aránytalan nagy volt. Olcsó salakczement előállítása csak úgy sikerül, ha a salak kénmentesítését az égetés közben végezzük, úgy hogy a mészkőből fejlődő szénsav hajtja ki a ként és egy külön művelet erre a czélra fölöslegessé válik. Minthogy azonban a salakkal kevert mészkő előzetes égetése más hőmérsékletnél végzendő, mint a czementnek készre égetése és más időtartamot is igényel, a gyakorlatban a mész és a salak előzetes égetését a czement készre égetésével egyidejűleg végezni nem lehet, tehát nem lehet a mész égetését az akna fölső, a készre égetést az akna alsó övezetében végezni. Ez a körülmény azt teszi szükségessé, hogy a czement előzetes égetését a készre égéstől elkülönítve végezzük, tehát az előzetes égetéssel csak a szénsavat hajtjuk ki a mészbő1

! és a ként a salakból, de nem hozzuk a meszet és salakot oly reakczióba, hogy czement keletkeznék, minthogy ellenkező esetben az anyag összesülne és a kemenczeakna eltömődnék, de azonkívül még az égetés is nehezebben volna ellenőrizhető és egyenletes minőségű czementet nem lehetne előállítani. Eljárásom szerint fölaprózott salakot (salakport, salakhomokot, salakgyapjút stb.) darabokra tört mészkővel keverek, a keveréket adagokban folytonos üzemű aknakemenczébe adom, melyben a tüzelést oly módon vezetem, hogy a hőmérséklet a föladás helyétől 100° C-nál kisebb hőmérséklettől fokozatosan emelkedjék egészen a mészégetéshez szükséges hőmérsékletig (világos vörös izzásig). Eme fűtésmód következtében három különböző övezet különböztethető meg a kemenczékben, melyekben három különböző, a czement előállítása szempontjából fontos kémiai változás megy végbe. Az első (leghidegebb) övezetben, melynek hőmérséklete 100° C-nál alacsonyabb, a melegebb övezetből jövő vízgőzök részben le-