15633. lajstromszámú szabadalom • Új czimbalomszekrény
teljes voltukat, addig a magasabb hangok lágyabbá ós így a hallásnak sokkal kellemesebbé válnak. A fölső (a) födél azonkívül kisebbre készül az alsó (b) fődéinél úgy, hogy a fölső födél (e) kerete nem a tömör (f) tőkékre, hanem magára az alsó (b) födélre fekszik, mely a fölfekvési hely alatt természetesen alá van támasztva (g) lábakkal. Általában úgy a fölső, mint az alsó födél azon helyeken, hol a húrokat tartó (p) lábak rájuk nehezednek, a rendesen alkalmazni . szokott (g) lábakkal alá vannak támasztva. A czimbalom húrjai, mielőtt az (f) tőkékbe csavart czimbalomszögekre tekerődznének, egy vízszintes léczbe ágyazott vastagabb sodronyra támaszkodnak, mely a húrnak és a szekrénynek együttrezgését elősegíti. Ezen sodronyok az eddigi ezimbalomszekrényeknél szintén az (f) tőkéken voltak elrendezve, míg a jelen czimbalomszekrénynél ezen (h)-val jelölt támaszsodronyok a fölső (a) födél szélein vannak egyegy vízszintes léczbe ágyazva. Jelen czimbalomszekrénynél tehát a (h) sodronyok alatt is üreges szekrény van, mi által a szekrénynek a húrokkal való együttrezgése sokkal tökéletesebb úgy. hogy a létrejövő hang elveszti a czimbalmot jellemző nyerseségét és olyan lágy lesz, mint a vonóhangszerek hangja. Az alsó (b) födél, valamint mindkét fenéklap is hátsó oldalán egy (i) beszögeléssel van ellátva (1., 4. és 5. ábra) oly czélból, hogy a czimbalom mögött ülő játékos a fölső húrokat könnyebben elérhesse, mi által az egész szekrény a rendesnél jóval nagyobbra készülhet és így rajta a szokott nál nagyol)!) számú húr rendezhető el. Az(i) beszögellés két oldalán lévő (k k) kiugrások a szélső húrok zöngeszekrényét képezik. A szekrénynek merevítése a jelen találmánynál nem a szokásos tömör vasrudak, hanem üreges (1) ágyúfémcsövek segélyével történik (4. és 5. ábra), melyek a szekrény hangját nem tompítják, sőt maguk is rezonnáló-csöveket képeznek és a hang tisztaságát nem rontják. Ezen (1) csövek fölső oldalukon át vannak lyukgatva. A két (d és n) fenék alkalmazása főkép merevítési szempontokból történik. A fölső (d) fenék ugyanis épúgy, mint a két (a és b) födél, a rendesnél jóval domborúbbra készül (2. és 3. ábra), míg ellenben az alsó (m) fenék teljesen síklapot képez és szélei erősen oda vannak csavarolva a fölső (d) fenék széleihez. Az ily módon egymáshoz erősített két (d és n) lap oly merev fenékrendszert képez, melyet a legnagyobb húrnyomás sem képes behorpasztani. Miután a födéllapok a (g) lábak segélyével a fenéklapokra támaszkodnak, a nyomásnak ezek is képesek ellentállani. Az alsó (m) fenék által összehúzott fölső (d) fenék a mellett rendkívül rugalmas és a húroknak a lábak által átszármaztatott rezgéseiben fokozott módon részt vesz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Új czimbalomszekrény két (a és b) födéllappal, valamint két (d és n) fenéklappal, jellemezve az által, hogy az alsó (b) födél egy (c) részen ki van vágva oly czélból, hogy a zöngeszekrény a mélyebb hangot adó húrok alatt magasabb lehessen, mint a magasabb hangot adó húrok alatt, vagyis a létrejövő mély hangok erőteljesebbek, a magas hangok ellenben lágyabbak legyenek. 2. Az 1. alatt igényelt új czimbalomszekrénynél a két (d és m) fenéklapnak egymáshoz való erősítése oly módon, hogymíg afölső (d) fenék a rendesnél domborúbbra van hajlítva, addig az alsó (m) fenék síklapot képez oly czélból, hogy a fölső fenéklapot kifeszítve tartsa és így avval együtt egy rendkívül merev fenékrendszert képezzen. 3. Az 1. alatt igényelt új czimbalomszekrénynél a- húrok alátámasztására szolgáló vízszintes (h) sodronyoknak a fölső (a) födél szélein való elrendezése oly czélból, hogy a húrok rezgését a szekrény tökéletesebben átvehesse és így a létrejövő hangok lágyak, a húros hangszeréhez hasonlók legyenek.
