15629. lajstromszámú szabadalom • Levélboríték

Meg-jelent 1 «Sí)i). évi szeptember lió 15-én. MAGY. j?||} IilR. SZABADALMI l^g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15629. szám. XlII/d. OSZTÁLY. Levélboríték. OWEN HUGH ROWLAND MAGÁNZÓ LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 november hó 7-ike Jelen találmány levélborítékokon való újításokra vonatkozik és czélja az, hogy oly módot találjunk, a melynek segélyével egy ily boríték könnyebben legyen kibontható, és tartalma kivehető, mint eddig és e mellett a tartalomnak a kibontott borítékba való visszatolása gyorsabban és könnyebben eszközölhető, mint a régi alakú borítékokuál. A találmány tárgya mellékelt rajzon vau föltüntetve és pedig az 1. ábra a találmánynak megfelelően elkészített levélboríték nézete, a 2. és 3. ábrák a fölbontott borítékok hasonló nézetei, a melyekből kitűnik, mily úton és módon bonthatók föl a borítékok, ahol a 3. ábra azon alakot mutatja, melynél a boríték tartalmának újból való betolása meg van könnyítve, a 4., 5. és 6. ábrák módosított kiviteli alakok. A rajz 1. és 2. ábrájában (a) egy közönséges levél boríték, a melynek széléhez alul vagy fölül valamely ragasztó szerrel (b) zsinór vagy fonal van erősítve közepén vagy közel ahhoz (c) lyukgatással van ellátva, a mely a boríték mellső és hátsó oldalán áthatol. Ezen lyukgatás egy V alak mentén (I. ábra) vagy egy félkör mentén történhetik (2. ábra) vagy lehet az valamely más megfelelő alak szerint elrendezve. Fölbontás czéljából a (b) zsinórt vagy fonalat azon szélen áthúzzuk, a melyhez hozzá van ragasztva és ezáltal föltépjük a borítékot, míg egyidejűleg a lyukgatott (d) részt is letépjük ezáltal és egy kivágást nyerünk, amelyen át a tartalomnak (e) része szabaddá válik azon czélból, hogy könnyen és gyorsan legyen az kihúzható. A 3. ábrában föltüntetett módosított alaknál a lyukgatás az 1. és 2. ábrákban föltiintettekéhez hasonlít azon különbséggel, hogy a mellső és a hátsó oldal lyukgatásai nem egyenlő magasságban haladnak, míg az előbbi esetekben egy vonalban voltak. Ennek következtében az egyik (c) szél a másik (c') szél fölött előáll és (f) vezetéket képez. Ehhez lesz hozzáfektetve az újból betolandó iratdarab, a miáltal az újbóli betolás igen könnyű és egyszerű lesz. A 4. ábrában a (c) lyukgatás oly módon van V alakban elrendezve, hogy az (a) boríték mellső oldalán mélyebben fekszik, mint a hátsó oldalon. Az 5. ábrában a lyukgatás a mellső oldalon a boríték jobb széléhez közelebb fekszik, mint a hátsó oldalon. A 6. ábrában megfordítva áll a dolog. A 4., 5. és 6. ábrákban föltűntetett módosításoknál az (a) boríték sarkai, és közepe