15627. lajstromszámú szabadalom • Hőmérséklet szabályozására szolgáló szerkezet

- 2 — jain két, emeltyűként működő (d) harántrúd van megerősítve. A (b, b2) szárak között a két harántrúd által képezett emeltyűnek (dl) pontjához, czélszerűen közel a (b) szárhoz, az (e) rúdnak egyik vége van csuklósan megerősítve, melynek másik vége az (a) szeleptesthez van erősítve. A (b, bl, b2) ürös rúd í 11. cső, oly ötvözetből vagy fémből van készítve, melynek aránylag igen nagy a tágulási együtthatója, pl. ón és réz vagy zink és réz ötvözetéből; e czélra igen alkalmasak közönséges sárgarézből, új ezüstből vagy vörösrézből készült csövek. Az (a) rúd ellenben oly fémből készült, melynek kis tágulási együtthatója van, különösen vasból vagy aczélból. A szerkezet ép úgy használható gőzkályhákon, mint főző készülékeken, ajánlatos azonban az előbbi czélra a (b, bl, b2) ürös rudat könnyebb fémből előállítani. Ha a leírt szerkezetet gőzradiator gyanánt használjuk, akkor azt pl. valamely vasúti kocsi ülése alatt hosszban szerelhetjük föl a mikor is az (a6) kibocsátó szelepnek az (a7) csavarorsó segélyével való szabályozása által bármely, a maximális hőmérsékletig terjedhető hőmérsékletet érhetünk el. Ezen esetben a (b, b2) szárak bordákkal lehetnek ellátva, amint az az 1. ábrában (bx)-nél vonalkázottan van jelezve és a mint ez közönséges gőzradiatoroknál szokásos. Az 5. ábrában föltüntetett módosításnál az alább leírt (b, bl, b2) ürös rúd hasonló alakú, de kisebb átmérőjű tömör rúddal van helyettesítve, ahol is az (a3) bebocsátási kamrát az (a5) kibocsátási kamrával a szeleptestben lévő (al3) összekötő csatorna köti össze. Az (a4) bebocsátó szelep fészke az (al4) válaszfalban van elrendezve; az (a6x) szelep közvetlenül az (a7) csavarorsóra van erősítve és az (al5) harántfal egy nyílásán nyúl keresztül; a szelep ürös henger alakjában van kiképezve és alsó részén az (al6) lyukakkal ellátva, hogy az (a 15) harántfal egyik oldalán lévő tért a másik oldalán lévővel kösse össze. A (b2) szárnak (b3x) vége kúposán vagy más alkalmas alakban akként van kiképezve, hogy az az (a6x) szeleptesttel együtt a szelepet jobban vagy kevésbé zárja Az (a) rúd alsó vége ezen esetben villaszerűén van kiképezve akként, hogy az a szeleptestet mindkét oldalán körűifogja, mely utóbbin a villának (el) szárai az (a) szeleptestbe becsavarolt (al7) csapok vagy peczkek által van megerősítve. Az 1 — 4. ábrákban föltűntetett elrendezésnek működése a következő: Ha a szerkezetet gőzzel vagy gázzal fűtött költő készüléknél alkalmazzuk, a (b, bl, b2) ürös rudat a folyadéktartályban rendezzük el, a hol az kitágúl és a gáz- vagy gőzbevezetést azon hőmérsékletnél szünteti be, melyre az (a6) szelepet beállítottuk. A (b) szárnak kitágulása következtében, melynek expanziós mozgása a (d) emeltyű által a (dl) csap elhelyezése által meghatározott emeltyűkarok hatásos viszonyánál fogva nagyobb mértékben vitetik át a (b2) szára és a (b2) szárnak kitágulása folytán bizonyos hőmérsékletnél a (b, bl, b2) rúdnak aránylag nagy megnyúlása vagy kitágulása éretik el. Ezen megnyúlás által az (a6) kibocsátó szelep jobban vagy kevésbé záratik és ezáltal a gőz- vagy gázbevezetés szabályoztatok. Az 1—4. ábrákban föltűntetett szerkezetet más czélra is lehet alkalmazni, pl. kondenzácziós víz levezetésére, mely esetben az (al) bebocsátási nyílás egy gőzvezető csőnek legmélyebb részén szokásos módon lehet elrendezve, ahol is a szelep akként van szabályozva, hogy mihelyt a készülék a kondenzált vízzel megtelt, az (a6) kibocsátó szelep kinyílik, hogy a víz lefolyhassék, míg rögtön záródik, mihelyt a gőz beomlik. Ha azt akarjuk, hogy a gőz ne a (b, bl, b2) csövön áramoljék keresztül, akkor a szerkezetnek az 5. ábrában föltűntetett foganatosítási alakját alkalmazzuk, ezen czélból a (b, bl, b2) ürös csövet egy tömör rúddal helyettesítjük, a mikor is a gőz a szeleptestben az (al3) csatornán keresztül, az (al) bebocsátó nyílástól közvetlenül az (a2) kibocsátó nyílás felé áramlik. Egyebekben ezen módosított szerkezetnek működése azonos az 1—4. ábrákban föltűntetett szerkezetével