15617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés az elektromos olvasztásnál szabaddá váló gázok és fölösleges hő értékesítésére

- 2 — nyos tekintetben egy gőzkazán lángcsöve gyanánt szerepeljen. Az 1. ábrán látható a kemenezének egy kiviteli módozata, melyben a fűtésre ellenállás szolgál, és az (E) elektródák két oldalt vannak bevezetve. A fényíves kemenczénél, mely a 4. ábrán függétyes metszetben látható, az egyik elektróda függélyes helyzetben van a garatban elhelyezve, a másik pedig ugyancsak függélyes helyzetben megy át a (H) kemencze fenekén. A kemenczefenék nyitása után a kihűlt kaleziumkarbidtuskót a kemenczéből eltávolítjuk. A forgatható (H) feneket az egyensúllyal terhelt (M) kétkarú emelő tartja a kellő helyzetben. Az áramnak a kemencze tartalmán való átvezetésére szolgáló (E) elektródákat illetőleg kontaktusokat szénpálczák vagy szénlemezek képezik, melyek között vagy a (W) fűtőállás van befogva, amelyet egy tömör széntest vagy egy szénporból sajtolt mag képez, vagy pedig oly módon vannak elhelyezve, hogy közöttük fényív keletkezhessélc (4., 5. és 6. ábra). Hogy az (E) széntesteket az oldalfalaktól szigetelve vezetjük be. az magától érthető. Ha a kemenczét akkor, mikor az nyitott állapotban vau, nem tötjük meg nyers anyaggal és ha a kemencze utántöltése szükségessé válik, a nyers anyag bevezetéséi-e egy (T) garatot alkalmazunk, melyet a poralakú nyers anyaggal oly magasságig töltünk meg, hogy a fejlődőgázok a garatból el ne szállhassanak. A kemencze belsejében a kemencze tölteléke fölött a töltelék anyagának természetes lejtőségi szögének megfelelő szög alatt egy áttört bádog van elhelyezve, úgy hogy a garat mellett a födél alatt egy bizonyos tér marad üresen, a melybe gyalúforgácsot, fűrészport, durvára tört faszenet vagy más rostos vagy lyukacsos szerkezetű oly (F) anyagot helyezünk el, mely a por visszatartására alkalmas. Ez a porszűrő oly módon van elhelyezve, hogy a nyers anyagnak mindig hidegen maradó részén feküdjék. Mindazok után a mi az elektromos kemenczékről ismeretes, az itt bemutatott kemenezének működésére nézve semmiféle magyarázatra már szükség nincs. Ha t. i. most a kemenczét üzembe hozzuk, a gázok a legczélszerűbben nem túlságosan finom szemcséjű nyersanyagból elszállanak és a föntebb jelzett téren a kemencze fölső részébe mennek, hol a szálló hamut a teret kitöltő annyag visszatartja és a gázok majdnem teljesen pormentesen jutnak az (R) gázelvezető csövön a megfelelő gáztartályba vagy pl. közvetlenül egy gázmotorba. A kemenczét oly módon méretezzük és annyi annyaggal töltjük, hogy a kész karbidot kellő vastagságú át nem alakult keverékréteg födje. Minthogy ezt a réteget a víz által körülvett fal erősen hűti, a jelzett réteg nem is melegedhetik föl és ennek következtében vezetővé sem válik, tehát az eletródok és a megömlesztés által előállított anyag a kemencze vezetőfalától és az ezt környező víztől könnyen szigetelhető. A gyártás befejezte után a kész karbidtuskót még néhány óráig a kemenczében hagyjuk, minthogy a magas hőmérsékletű kalcziumkarbidban sok hő van fölhalmozva, mely kifelé elvezetve gőzfejlesztésre hasznosítható. A gőzfejlődés akkor, ha a kemencze megfelelően van szerkesztve, már mintegy két órai üzem után megindul. Ha egy nagyobi) gőzkazánt alkalmazunk. melyben több kemenczét helyezünk el, és ha a karbidtuskókat a kemenczében hagyjuk kihűlni és az egyes kemenczéket egymásután hozzuk üzembe, a gőzfejlődés egyáltalában nem szakad meg, tehát a kazán erőforrás gyanánt használható. A jelzett berendezés egy sematikus kiviteli módozata az 5. ábrán hosszmetszetben, a 6. ábrán keresztmetszetben sematikus rajzban van ábrázolva. A karbidtuskónak zárt térben történő lehűtésénél nemcsak a fölösleges hőt lehet értékesíteni, hanem azonkívül azt is elérjük, hogy a kész karbiddal kieső keverék hideg állapotban van és ennek következtében a benne lévő szén sem éghet el, mint az eddig törétnt.