15616. lajstromszámú szabadalom • Elektromos olvasztó eljárás
Megjelent I <S!)Í). évi szeptember hó 16-áu. MAGY. A KIR SZABADALMI JggjH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15616. szám. Vll/i- OSZTÁLY, Elektromos olvasztó eljárás. Dl ! BORCHERS VILMOS TANÁR AACHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 február 20-ika. Már 1891-ben «Elektro-Metallurgie» cziniű munkáin 1. kiadásának 61-64. lapján azt ajánlottam, hogy a nehezen redukálható fémoxydokat redukálásuk czéljából a kellő mennyiségű szénnel keverve egy elektromos fűtőellenállás gyanánt szereplő szénrúd körül helyezzük el és a szénrúdon elektromos áramot vezessünk át. Kitűnt azonban, hogy ezen eljárás sok esetben különböző hátrányokkal jár, melyek más eddig ismert olvasztóeljárásnál részben még nagyobb mértékben lépnek föl, nevezetesen 1. hogy az adalék elporlódik. 2. liogy a redukáló gázok hatása következtében az adalékot képező keverék szétválik, 3. hogy az ellenállás a vezető ömledék keletkezése következtében fokozatosan kisebbedik, 4. hogy a keveréknek a fűtőellenállástól távolabb eső részei a szén magas olvadási hőmérséklete következtében összesülnek és a kemencze töltelékének az olvasztó övbe való lecsúszása lehetetlenné' válik. Hogy eme hátrányokat megszűntessük, a reakczióhoz szükséges szenet nem keverjük össze a redukálandó vegyületekkel, hanem rudakká vagy lemezekké alakítjuk át és a keletkezett rudakat vagy lemezeket az áramkörbe — mint ellenállást — beiktatjuk. A redukálandó vegyületeket aránylag nem túlságosan fínoin porrá törve az ellenállások mellett helyezzük el. A folyamat részletes ismertetésére példaképen a kalcziumkarbid előállítását választjuk. A nyers anyag ekkor mész és szén. A szénből az által, hogy azt kátránnyal keverjük, formáljuk, kiizzítjuk, megfelelő alakú testeket állítunk elő, melyeket azután fűtőellenállás gyanánt a kemenczében helyezünk el, vagy pedig a nem túlságosan finom szemesejű szenet megfelelő sablonok alkalmazásával a kemenczében a vezető szénrudak közé tömjük. Emez ellenállások körül durván megtört meszet helyezünk el. Ha az ellenállásokon elektromos áramot vezetünk át, a szénhez legközelebb lévő mész megolvad és az izzószénnel érintkezve karbiddá alakul át. Az átalakult szén ellenállását a keletkezett kalcziumkarbid ellenállása helyettesíti mindaddig, míg az összes szén karbiddá nem alakult át. A karbid a kemencze legmélyebb részein gyülekezik öszsze. A reakczió befejezte után az eltromos áramkört megszakítjuk. A föntebb jelzett hátrányokkal szemben az új eljárás előnyei a következők : 1. Az adalék nem porlódik el.
