15608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos ellenállások előállítására

Megjelent 1891). évi szeptember hó 13-án. MAGY. ggj| KIR. SZABADALMI KM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 1560B. szám. Vll/g OSZTÁLY. Eljárás elektromos ellenállások előállítására. W. C. HERAEUS CZÉG HANAUBAN (POROSZORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1899 február 28-ika Ismeretes, hogy ásványi anyagoknak fino­man elosztott állapotban lévő fémekkel való keverése által az elektromos áram vezeté­sére alkalmas oly anyagot lehet előállítani, mely elektromos ellenállások képzésére, elek­tromos izzólámpákhoz való világító- vagy fűtőtestek stb. gyanánt fölhasználható. Az ily elektromos ellenállások előállításá­ban eddig követett eljárás szerint készített testek azonban rendkívül törékenyek voltak, továbbá a fémből (platina) nagy mennyisé­get kellett magukban foglalniok, hogy a testek a metallikus összefüggést el ne ve­szítsék, mert ez esetben vezetőképességük megszűnnék. Végül, az eddigi eljárás sze­rint előállított szálaknak izzóvá tételére igen nagy áramerősség alkalmazása szükséges. A jelen találmány szerinti eljárás által előállított pálczák vagy szálalakú testek ellenben nagy mechanikai szilárdsággal bír­nak s egyszersmind a platinfémekből viszony­lag igen keveset tartalmaznak magukban, az elektromos áramot igen jól vezetik s iz­zásba hozatalukhoz csekély áramerősség szükséges. A találmánybeli eljárásnál az elektomos­ságot vezető pálczácskák és szálak előállí­tásához oly természetes vagy mesterséges silikát keverékeket alkalmazunk, melyek | magas hőmérsékletben megolvadnak. Igen czélszerúnek mutatkozott e végre az agyag és azbeszt keveréke Azonban más magas hőmérsékletben megolvasztható és a termé­szetben előforduló vagy mesterségesen elő­állított silikát keveréke, vagy a kovasavnak bázikus alkatrészekkel vagy ömlesztőszer gyanánt használt silikátokkal való keve­réke is fölhasználható. Ezen porított anya­gokat a platinafémeknek oly sóival keverjük össze, melyek hevítés alkalmával a fémet kiválasztják. Ezen czélra legalkalmasabbnak mutatkoztak a cklórammonium vegyületek. A föntebbi keveréket szükség esetén még valamely alkalmas organikus anyag (gummi­arabikum) hozzáadása által képlékennyé is tehetjük s belőle rendesen körkeresztmet­szettel bíró, hosszúkás testeket állítha­tunk elő. Ezen testeket megszárításuk után redu­káló közegben igen magas hőmérsékletre hevítjük, mi alatt az anyag megolvadása közben vegyi folyamatok lépnek föl s ennek következtében az előbb szigetelő pálczács­kák vagy szálak vezetőkké válnak. A redu­káló közeg föltételének legelőnyösebben úgy lehet megfelelni, hogy a hevítést oly csőben vagy csődarabban hajtjuk végre, melybe szénhydrogént vagy hydrogént vezetnek be,

Next

/
Thumbnails
Contents