15603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elváltozó képek előállítására

I>lejíjel<Mit I <SJ>Í). évi szeptember lió 13-á:t MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 1560B. szám. IX/©- OSZTÁLY. Eljárás elváltozó képek előállítására. BLOCH MANÓ IGAZGATÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márezius hó 8-ika. A jelen találmány tárgyát eljárás képezi oly képek előállítására, melyek áteső fénynél nézve a beeső fénynél látható alakzatokhoz képest vagy csak egyes konfigurácziókat vagy az egész képet is teljesen megváltozottan tüntetik föl. Képek, melyek áteső fénynél egyes oly részleteket tüntetnek föl, melyek beeső fénynél nem láthatók, már ismeretesek, csakhogy ezen képek a megváltoztatott világításnál a különben nem módosított alapalakokat is láttatják. Epúgy ismeretesek oly képek is, melyek áteső fénynél más világítási effektusokat tüntetnek föl. mint beeső fénynél, csakhogy ezeknél ismét a mindkét világításnál foltüntetett alakzatok különben teljesen azonosak. Egészen máskép áll a dolog a jelen eljárás szerint előállított képeknél, melyek áteső fénynél megváltozott konfigurácziókat, sőt teljesen más alakzatokat is tüntetnek föl. vagyis melyeknél más szóval az egyik világításnál csak bizonyos részek vagy csak egy bizonyos kép látható, míg a másik világításnál ismét más részek vagy egy teljesen megváltozott kép szemlélhető. A találmány tárgyát képező eljárás a következő: Tetszőleges alakú, de áttetsző alapra pl. papirra, elefántcsontra, fényérzékeny hártyára stb. tetszőleges képet, akár élettelen alakzatot, akár egy vagy több élő lényt, akár pedig ezeknek kombináczióját ismeretes módon egy vagy több sziliben oly módon készítünk el, hogy a képnek azon részeit, melyek áteső fénynél ne legyenek láthatók, gyöngébb tónusban tartjuk, mint azon részeit a képnek, melyeket mindkét világításnál láthatókká akarunk tenni. Az alapnak hátsó oldalán már most a képnek mindazon részeit, melyeket áteső fénynél nem akarunk szemléltetni és melyek, a mint már említettük, különben is gyöngébb tónusban vannak tartva, erős födő festékkel befödjük, míg a kép azon részeit, melyeket áteső fénynél szemléltetni akarunk, gyöngébb tónusban ábrázoljuk. Ha azt akarjuk, hogy áteső fénynél egészen más kép legyen láthatóvá, mint beeső fénynél, akkor az utóbbi esetben szemléltetendő képet a mellső oldalon gyöngébb tónusban tartjuk, míg a megváltozott vilá gításnál föltüntetendő képet a hátoldalon az előbbi kép egyes konfigurácziói körvonalainak előnyös kihasználása mellett erős fedőfestékkel készítjük el. Az említett két esetben a képnek hátol-