15602. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű dróthúzó gép

_ 4 -dob tengelyére ékelt (El) kúpkerék átmérője az első két dob kúpkerekének átmérőjével egyenlő, a dob átmérője azonban kisebb mint a második dobé. A negyedik dob átmérője a harmadik dobéval egyenlő, de a hajtó kúpkerekének átmérője valamivel nagyobb, mint a harmadik dob kúpkerekéé Az ötödik dob átmérője kisebb mint a negyedik dobé, de az (Pl) kúpkerekének átmérője az ötödik dob kúpkerekének átmérőjével egyenlő, a fogaskerék áttevéaek péti ik az összes dobokat valamivel nagyobb sebességgel forgatják, mint a mekkora sebességgel huzatik át a drót a megfelelő húzópofán, úgy hogy a drót a következő húzópofához a kellő sebességgel vezettetik a húzódobnak pedig csak a húzópofák okozta ellenállást kell legyőznie. A fogaskerekeknek és doboknak különböző sebességgel történő hajtása a gyakorlatban igen fontos és a részek kellő méretezése által tetszőlegesen szabályozható. A (J) motolladobnál a dob alsó fölűletén egy (p) karima alkalmaztatik és a dob és karima különböző (pl) hornyokkal van ellátva, melyekbe kellő számú (11) kar fogódzik. Ezek a karok a (P) keresztrúd segélyével vannak egymással kapcsolva, hogy a fölmotollázott drótot a dobokról le lehessen venni. Ezután a karok egy másik csoportját alkalmazzuk, hogy a dróthúzást az alatt is folytassuk, míg a kész drótot a karokról le nem vesszük, a merev karok a dróttekercset mindaddig tartják, míg a dróttekercset körül nem tekerjük és egy kúpos állványt képeznek, melyről a drót könnyen levehető. A dróthúzó pofáknak a drótra való fölhúzására szolgáló készülék, mely a 14, 15 és 16. ábrán látható, egy (w) dobtengelyből és (wl) kapcsolótengelyből áll, melyek a két (vv4) kereten alkalmazott csapágyakba vannak ágyalva. A tengelyeket a (w2) fogaskerekek kapcsolják: a (wl) tengelyre egy (w4) hajtókorong van fölékelve. Az (xl) emelő és (X) lábító a kapcsolás működtetésére szolgál, tehát a gép üzembe hozatalát és kikapcsolását végzi. A (w3) dob a keret, illetve állvány egyik oldalán kinyúlik és külső végén (w3) fogóval van ellátva, hogy a drót mellső végét meg lehessen fogni és egy sor húzópofán áthúzni, melyeknek fokozatosan kisebbedő furatai vannak. A (wl) vezető rúd az állványból a dob tengelyével párhuzamosan nyúlik ki és a (w2) húzópofatartók szerelésére szolgál. A drótot a húzópofákon áthúzzuk, és ha . az egyik húzópofiin áthúztuk, meghegyezzük, hogy a következő szűkebb furatú húzópofába behúzható legyen. Ezután a drót végét a húzópofiin áthúzva a fogó által megfogjuk (1. a 14. ábrát) a lábitót lenyomjuk és a húzódobot forgásnak indítjuk. A drót ekkor a dobra tekerődzik föl, mint az a 15. ábrán látható, míg a gépet kezelő munkás azt nem tapasztalja, hogy elég sok drót húzatott és hogy a következő húzópofát lehet használatba venni. A (H2) korong lehetővé teszi, hogy a (Hl) tengelyt a kellő pillanatban megállítsuk, azonkívül a gép egyik oldalán lévő dobot a másik oldalon levőtől függetlenül az (N NI) kapcsoló-emelők segélyével ugyancsak meg lehet állítani, hogy a kész drót tekercset le vegyük és hogy egy új dróthúzópofa sorozatot vegyünk használatba. Ha egy közös gépágyat akarunk alkalmazni, és a két sor dróthúzópofát egymástól függetlenül működtetni, akkor egy közös hajtótengely helyett két egymástól független hajtótengelyt is lehet alkalmazni. A közös hajtótengelynek az az előnye, hogy a gép szerkezete tömörebb és egyszerűbb lesz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folytonos üzemű dróthúzó gép, jellemeze az által, hogy az (E i) dróthúzó szerszámok két sorban vannak elhelyezve és egy közös, a két sor szerszám középvonalában elhelyezett (D) hajtótengely páronként csoportosított (Pl P2) fogaskerék áttevései által indíttatnak forgásnak, mely szerkezetnél a két sor szerszám egymástól függetlenül forgó (H1) tengelyekre ékelt (h2) fogaskerekei segélyével kapcsolható ki és be, továbbá mindegyik szemszámsor egy-egy külön, az (M) kapcsolás segélyével ki- és bekapcsolható (J) motolladobbal van föl-