15593. lajstromszámú szabadalom • Újítás elektromos akkumulátorokon

Megjelent 1899. évi szeptember lió 12-én. MAGY. tf&fe KTR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 15593. szám. VIIle- OSZTÁLY. Újítás elektromos akkumulátorokon. SKWIRSKY JÓZSEF MÉRNÖK VARSÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márczius hó 14-ike. Jelen találmány tárgyát elektromos akkumulátorokon (szekunderelemeken) való újítások képezik, melyeknek czélja könnyebb és ellentállóbb elemek előállítása, mint a milyenek eddig forgalomban vannak. Míg az eddigi találmányok az aktivanyagok vagy ólomoxydok tartására szolgáló alkalmas testek készítésére vonatkoztak, jelen találmány alapgondolata az, hogy 1. az elektródok ellenállása nagy és hatásfoka fokozott legyen; 2. az elemtartót magát elektród gyanánt fölhasználjuk, az által, hogy ennek hengeres belső fölületét aktivanyaggal teljesen bevonjuk. Az új szekunderelem áll egy a központban elhelyezett (A) (rúd) oszlop körül elhelyezett több fokozatosan bővülő és köröskörül zárt hengerköpenyt képező és egymásba helyezett (G D E F) elektródból (1. ábra). A elektródoknak egymástóli elszigetelésére legczélszerűbben üvegvillák vagy paraffinnal telített fák használtatnak (4. és 5. ábra). A (B) tartály, melynek belső fölülete aktiv-anyaggal van bevonva, azon czélból, hogy elektród gyanánt legyen használható, szinte hengeres. Miután a hengeralakú testek erőművi ellenállása jelentékenyen nagyobb, mint a lemez-, levél- vagy szalagalakú, vagy egyes szálakból alkotott testeké, milyenek az eddigi Faure-, Planté-, Arnold- és Famin-, Bloch- stb.-féle elektródok: a hengeralak az új elektród szilárdságát biztosítja és lehetővé teszi, hogy jelentékeny vegyi és mechanikai behatásoknak ellenálljon. Továbbá nagyon könnyű és vékony hengeralakú anyagtartókat lehet alkalmazni, miután nem torzulnak el még akkor sem, ha például egyenlőtlen vegyi hatások érvényesülnek. A középső oszlopalakú (A) elektródot (1. és 2. ábra) legczélszerűbben tömör ólomrúd alkotja, azonban anyagtartó gyanánt kerek lemezkéket (8., 12. és 13. ábra) is lehet oszlopszerűen egymásra helyezni és az így alkotott oszlopot egy lyukasztott (Bl) hengerbe tenni, úgy hogy a lehulló (b) anyagrészecskék a henger fenekére jutnak és rövid zárlatot elő nem idéznek, de hatást azért tovább is gyakorolnak. A középső elektród képezhető egy lyukgatott (B2) üres hengerből is, mely (bl) anyagdarabokkal van megtöltve (6. és 7. ábra). A fölemlített okoknál fogva az elektródok és az elektródot képező tartály kerek hengeres alakja a legczélszerűbb, de azért lehet hasáb- vagy más ismert alakú űrterületeket is alkalmazni, mint azt a 10. és 11. ábra mutatja.