15589. lajstromszámú szabadalom • Kalorikus mótor

A hőátvivő folyadék forráspontjának lehetőleg magasabbnak kell lennie, mint a munkát végző folyadék forráspontjának. így ha a munka végzésére methyl-alkohol-gőzök szolgálnak, a hőátvitelre terpentin használható, melynek gőzeinek feszültsége 200°-nál csak mintegy 6 atm. A terpentingőzök — ha azok a (D) paláston átáramlanak — a gőzfejlesztőben lévő folyadékot magasabb hőmérsékletre hevítik föl, mint a minő hőmérséklettel bír a kifuvatott, munkát végzett, fáradt gőz. A gőzök sűrűsége, ha azok lehűlnek, nagyobbodik; a (D) palástt an lecsapódnak és folyadék alakjában jutnak az (El) kazánba. Ily módon a keringés igen gyorsan megy végbe. A hőforrást tehát az, (El) kazán képezi, melyből a gőz a (Cl) gőzfejlesztőt körülvevő (E) tartályba jut. Innen a gőz a (D) palástba megy és egy csövön, melybe esetleg egy kondenzátor van iktatva, a kazánba tér vissza. Tehát a hőközlő folyadék egészen más körfolyamot végez, mint a munkát végző folyadék, melynek gőze a dugatytyút körülvevő folyadékra hat. Világos, hogy ha a munkát végző gőzök teljesen a munkaszükségletnek megfelelő mértékben állíttatnak elő, a szerkezetnél robbanás föl nem léphet, minthogy ebben az esetben nyomás alatt álló tartalékfolyadék nem szükséges; hol pedig ily folyadék szükséges, ott csak csekély nyomás fejlődik, minthogy a folyadék forráspontja igen magas. Tehát az új gépnél a munkát végző gőz nyomása nagy, míg a tartalékfolyadék csekély nyomás alatt áll. Tehát csakis a gép egyes részeit, így a hengert és a tartályokat kell erősebbre méretezni. A dugattyúra tehát gőz közvetlenül nem hat, hanem csak az össze nem nyomható párnát képező folyadékra, ennek következtében a gőz a dugattyúra káros hatást nem gyakorolhat, a súrlódás közel nulla és a két tér egymással szemben tökéletesen tömítve van. A munkát végző gőz csak akkor hathat, ha a gép a holt pontján túlhaladt, ezen közben sem az (A) hengerben, sem a (C) tartályokban holt tér nem keletkezhetik. Ezt egyszerűen az által érjük el, hogy a dugattyúlöket befejezte előtt a dugattyú előtt lévő tér az (I) furatokon át a dugattyú mögött lévő térrel jön kapcsolatba. A kondenzátor, melybe a munkát végzett folyadékot visszavezetjük, a kifuvatott gőzök hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékleten tartandó. A kondenzátorban uralkodó hőmérséklet és nyomás azonban a löket különböző szakaszai alatt változó lehet. A kondenzátor csöves kondenzátor lehet, melyet levegő hűt. A fölmelegedett lavegőfc legczélszerűbben a kazán tüzelőterébe vezetjük. A kondenzátorból elvezetett folyadékot szükség esetén a (H) túlhevítőben lehet fölmelegíteni oly hőmérsékletre, hogy a gőz feszültsége elég nagy legyen. A rajzokon a gépet egészen sematikusan tüntettük föl, minthogy az nagyon sokféle módon, mint egy vagy több hengerű, egyszerű vagy kettős hatású, kettős vagy többszörös expanziójú gép gyanánt képezhető ki. A folyadékot a (G) kondenzátorból kiemelő szivattyú egyszerű vagy többszörös hatású forgó vagy más dugattyúval bíró szivattyú lehet. A (C2) elosztócsapok akkor, ha a szivattyú oly módon van berendezve, hogy a folyadék épen akkor jusson be a gőzfejlesztőbe, mikor a dugattyú az (I) kapcsolónyílásokat födi, el is maradhatnak. Ha a gőzfejlődés a dugattyú lökete közben megy végbe, a szivattyút a gőzfejlesztővel elosztók segélyével kell kapcsolni, melyeket a kellő pillanatban a kellő módon működtetünk. A szivattyú-dugattyú löketére egy tetszőleges szerkezetű regulátor gyakorolhat hatást, vagy pedig egy ily regulátor más módon is szabályozhatja a folyadék kiömlését, míg a szivattyú maga mindig a maximális mennyiségű folyadékot hajtja ki. Az utóbbi esetben a regulátor egy háromfuratú csapra fog hatni, mely a folyadékot az elosztóba vezeti és a fölösleget a kondenzátorba viszi vissza. A (D) palást az egész (A) hengert és (C) tartályt, vagy ennek csak egy részét veszi körül. SZABADALMI IGÉNY. Kalorikus mótor, jellemezve a két hengeralakú, valamely folyadékkal telt (C C) tartály és az ezekkel közeledő, ugyancsak