15586. lajstromszámú szabadalom • Készülék erősen pezsgő folyadékok előállítására és lecsapolására

— 2 — úgy hogy a (g) csövecskének és (r) rúdnak forgatása és egyidejű lesülyedésekor közvet­len a forgás befejezése előtt (r) rúd gyor­sabban sülyed, mint a csövecske és így az alsó (d) kúpszelep kinyílik. Mindezen részeket a kétkarú (a) emeltyű­vel lehet forgásba hozni, mely az (f) cső megfelelő kivágásán át a (g) csövecskével csuklószerűen van összekötve, míg az emel­tyűnek szilárd állványául szolgáló és rész­ben fogazott (1) tárcsája (b) és (c) fojtó­szelepek (n) és (m) fogaskerekeibe időnkint bekapaszkodik. Az (a) emeltyű I—IV. helyzeteiben a (p) vezetőgyűrű hornyaiban rögzíthető. Az (a) emeltyű vízszintes forgatása által, annak egyes állásai szerint a következő működési folyamat megy végbe: szivattyú a folyadékot folytonosan keveri s a levegőt így belőle eltávolítja. Ezen eljárás befejezte után az (L) csapot elzárjuk s az (F) gáztartóhoz vezető cső (G) és (N) csapjait nyitjuk ki, mire a nyomó­gáz beomlik s a folyadék impregnálását is­mert módon eszközli. Ha a folyadékot a gáz teljesen impreg­nálta, akkor megkezdhetjük a lecsapolást, mely úgy történik, hogy a (V) edényt lég­mentesen odaszorítjuk az (A) csap nyílásá­hoz; ezen csap alkalmas szerkezeténél fogva az alábbiakban ismertetendő lecsapolási mű­veletet egy emelő forgatása által lehet végrehajtani. Először is az (A) csapot és a (v) lecsapoló edényt a légüres (B) kazánnal való összeköttetés által légmentesítjük, az­után a légüres kazánt elzárjuk, az (A) csapba és a (v) edénybe nyomógázt bocsá­tunk be, míg a nyomás kiegyenlítődik, az­után a folyadékot a (K) csövön bebocsát­juk. Az (A) csap a házul szolgáló (e) ke­resztcsőből és az alábbiakban leírt részek­ből áll (2. ábra). Az (e) keresztcsőnek elzáró készülékkel, pl. (b) fojtószeleppel ellátott jobboldali darabja az (A) csapot a légüres (B) kazán­nal s a (c) fojtószeleppel vagy hasonló ké­szülékkel ellátott baloldali darabja a nyomó­gáz (El) vezetőcsövével köti össze. Az alsó csődarabon az (y) lecsapolónyílás van, a föl­sőn pedig a (K) folyadékvezető cső (f) ösz­szekötő csöve. A fölfelé menő (f) csőben a mozgatható s az (s t) szelenczékben vezetett és tömített (g) csőből álló folyadékvezető cső van, mely­ben az alulról a csőnyílást elzáró (d) kúp­szoleppel ellátott (r) rúd van, melynek fölső vége a (g) cső fölső zárófödelében úgy van vezetve, hogy el nem fordulhat. A (g) cső fölső részén a folyadékbebocsátó (q) nyílás van. A (g) csövecskén, valamint az (r) rúd fölső végén az (f) cső csavaralakú (k) illetőleg (i) csatornavezetékébe kapaszkodó vízszintes peczkek vannak alkalmazva. Ezen nagyobb részt párhuzamosan menő (k) és (i) csatornavezetékek közül az (i) csa­tornavezeték alsó harmadrésze meredekebb, I. emeltyűállás. Az összes szelepek zárva vannak, (v) le­csapolóedény az alsó csődarab (y) kibocsátó nyílásához állíttatik. II. emeltyűállás. A (b) fojtószelep nyitva van, (c) és (d) zárva vannak. Következik a csapnak és le­csapolóedénynek légmentesítése. A (g) csövecske megfordul és lesülyed, de a (d) szelep nem nyílik föl. III. emeltyűállás. A (b) fojtószelep bezárul,' a (c) fojtó­szelep kinyílik. A nyomógáz a légmentesí­tett (A) csapba és az (y) edénybe ömlik. A (g) csövecske még lejebb megy, de alúl még zárva van. IV. emeltyűállás. A (b) fojtószelep zárva marad, a (c) ki­nyílik. A (g) csövecske az (i) csatorna me­redekebb emelkedésénél fogva forgása vé­geztével kinyílik és a folyadék a (v) edénybe ömlik. A (v) edény megtöltése után az emeltyűt az I. állásba visszafordítjuk, (v) edényt el­vesszük e azonnal bedugaszoljuk, míg az edényből kiömlő fölösleges nyomógáz a le­vegő behatolását megakadályozza. A fönti eljárást minden edény megtöltésénél ismé­teljük.

Next

/
Thumbnails
Contents