15549. lajstromszámú szabadalom • Fölvonó fúrórudazatokhoz

Megjelent 1 Sí>í). évi szeptember hó 7-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15549. szám. XXI/O. OSZTÁLY. Fölvonó fúró-rudazatokhoz. BAKY ANTAL IGAZGATÓ EBKELENZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márczius hó 31-ike. Mélyfúrásoknál a fúrórudazat súlya igen gyakran rendkívül tetemessé válik, úgy hogy a rudazat kiemeléséhez vagy igen erős gép, vagy sok csigasor szükséges. A rudazat súlya nagy hosszúságánál igen vál­tozik. és így nem lehet rövid rudazatok ki­emelésére oly gépeket, melyek hosszú ruda­zatokat épen hogy kiemelnek, gazdaságo­san használni. Mintegy 500 m. hosszúságú rudazat kiemelésénél vagy megemelésénél a gép több csigasor beiktatása miatt rend­kívül lassan dolgozik, úgy hogy ha a rúd súlya a rudazat egyes részeinek eltávolí­tása következtében némileg megkisebbedett, a további kiemelés a meglevő géperőre viszonyítva is lassan történik, vagy hogy a bekapcsolt csigasorok távolítandók el, ami a helyi viszonyok miatt mindig nehézség­gel jár és nagy időveszteségre ad okot. A szóban levő találmány tárgya egy föl­vonó, melynél a legegyszerűbb módon ugyanazzal a vonókötéllel három vagy tet­szőleges sok különböző sebességgel lehet a terhet emelni, és így ugyanazzal a géppel ugyanannyiféle különböző súlyú terhet le­het emelni. A fölvonóra jellemző két vagy több kötéldob alkalmazása, melyek ugyan­arra a tengelyre vannak húzva és a gép által indíttatnak forgásnak. A teher, tehát a fúrórudazat, a (b) csigára van függesztve, melyet egy kötélen támasztunk alá. Eme kötél két végét vagy egyidejűleg tekerjük föl két különböző átmérőjű kötéldobra, vagy az egyik végét megfogjuk és a másikat föltekerjük, még pedig azt, melynek dobja a létesítendő sebességnek felel meg. A csatolt rajzokon az 1—3 ábrán ily föl­vonó van sematikusan ábrázolva. A rajzokon a két különböző átmérőjű dobot (al a2) jelzi. A (dl d2) kötél a (b) mozgócsigától a két (cl c2) csiga fölött, — melyek a fúrótoronyban vannak — az (al a2) dobokhoz megy. Az 1. ábra a berendezés sémája arra az esetre, ha a (dl (12) kötél az (al a2) dobokra ugyanabban az értelemben teke­rődzik föl. A 2. ábrán a kötél (d2) vége (e)-nél meg van fogva, mig a (dl) vége a a nagy (al) dobra tekerődzik. A 3. ábránál végül a kötél (dl) vége van (f)-nél meg­fogva és a (d2) vége a kis (a2) dobra teke­rődzik. A (dl d2) kötelet csak oly hosszúra vá­lasztjuk, hogy a teher emelésének megkez­désénél mindkét vége szabad legyen, úgy hogy ezeket tetszés szerint vagy az (al) és (a2) dobon, vagya fúró állvány egy fix (e) vagy (f) pontján lehessen rögzíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents