15538. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos elosztó és szabályozó rendszereken

árammal. Ezen derékszögű komponens egy elősiető vagy visszamaradó áram lehet és a mezőmágnesre úgy hat vissza, hogy azt magnetizálja illetőleg demagnetizálja. Ha magnetizálólag hat, akkor a mezőmágnést erősíti és a forgó transzformátor sebessége csökken. Ha a mezőmágnest demagnetizálja, akkor a a transzformátor sebessége növekedni fog. Tehát ha a váltakozó áramú árahikör egy indukcziós megterheléssel bír, a milyenek például az indukcziós motorok, mely megterhelés időről-időre változik, akkor az indukcziós megterhelés mérvében beálló változások a transzformátor sebességében változásokat okoznak, a mi ismét a transzformátor szolgáltatta áram által hajtott motorok sebességét variálja. Hogy ezen az indukcziós megterhelés mérvének változásai által előidézett sebességváltozások elkeriiltessenek, találmányom szerint én a foigó transzformátor mágneses mezejének gerjesztésére egy kis egyenáramú fejlesztőt alkalmazok. Ezen fejlesztő akár mellékzárlatú, akár sorozatos, vagy kompound tekercseléssel bírhat, azonban általánosságban hivatva van oly elektromótorikus erőt létesíteni, mely a mező mágnesének jóval a telítésen alul maradó mágnesezési fokának felel meg. A gerjesztésre szolgáló fejlesztő sebessége önműködően változik, összhangzásban a forgó transzformátor váltakozó áramkörének indukcziós terhelésében föllépő változásokkal; ezen fejlesztő ugyanis vagy oly váltakozó áramú motorral hajtható, mely a forgó transzformátor által szolgáltatott váltakozó árammal tápláltatik, vagy közvetlenül az említett forgó transzformátorhoz lehet kapcsolva. Ha a forgó transzformátor váltakozó áramkörének indukcziós terhelése olyképen változik, hogy a váltakozások száma például csökken, akkor a mágnesező áramfejlesztő és az ezt hajtó mótor sebessége szintén csökken. Ezen működés a forgó transzformátor mágnesező áramkörének elektromótorikus erejét szintén csökkenti és ha a fejlesztő mágnese telítetlen, a sebesség kis csökkenése a fejlesztő által szolgáltatott mágnesező áram elektromótorikus erejében aránylag nagy csökkenést létesít. A mágnesező áram elektromótorikus erejének aránylag ezen csökkenése viszont a forgó transzformátor mágneses mezejét gyöngíti és armatúrájának sebességét közel a rendes sebességre növeli; ellenkező esetben a forgó transzformátor sebességének növekedése a mágnesező áram elektromótorikus erejének növekedése által kisértetik, a mi rögtön úgy hat, hogy a transzformátor sebességét csökkenti. A mellékelt rajz 1. ábrája a jelen találmány tárgyát képező rendszer sémája, míg a 2. ábra egy másik kiviteli mód hasonló sémáját tünteti fel. Vonatkozással az 1. ábrára (1) egy egyenáramú fejlesztőt jelöl, mely tetszőleges fajtájú mezőmágnestekercseléssel bírhat; az ábrán kompound tekercselés van föltűntetve. (2) egy forgó transzformátor, mely az (1) fejlesztőtől egyenárammal tápláltatik és a (3, 4, 5 és fi) vezetékekbe váltakozó áramot szolgáltat. (7) egy kétfázisú mótor, mely e váltakozó áramú áramkör indukcziós terhelését képviseli. A (2) forgó transzformátor (8) mezőmágnestekercselése a (9) egyenáramú fejlesztő által gerjesztetik, melynek mezőmágnese (lO)-szeries tekercseléssel bír, ez lévén valószínűleg a legczélszerűbb tekercselés az ily rendszer számára, habár a találmány e tekintetben nincs korlátozva. A (9) fejlesztő armatúrája a (11) kis kétfázisú mótor által hajtatik, mely (11) mótor hajtó áramát a (3 4 5 és 6) vezetékekből nyeri. Ezen rendszer működése a forgó transzformátor lényegileg állandó sebességét létesíti, tekintet nélkül a váltakozó áramú áramkörben lévő indukcziós megterhelés mérvének változásaira, mint az már említtetett. A 2. ábrában az (la) főegyenáramú fejlesztő mellékzárlatú gép gyanánt van föltűntetve, a (9) mágnesező áramfejlesztő pedig közvetlenül a forgó transzformátor által hajtatik, a helyett, hogy egy külön mótor által hajtatnék, mint az 1. ábrán föltüntetett elrendezésnél. Gyakorlatilag bebizonyult, hogy ezen rend-