15524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés régi sineknek használhatóvá tételére

i. Megjelent 1 «Si>í>. evi szeptember l»ó 2-án. MAGY. g|g KIR. SZABADALMI HIVATAL . SZABADALMI LEÍRÁS 15524. szám. XI1/9- OSZTÁLY. Eljárás és berendezés régi síneknek használhatóvá tételére. MC. KENNA EDE VILMOS GYÁBOS WISCONSINBAN (É. A. E. A.). A szabadalom bejelentésének napja 1899 február hó 15-ike. A jelen találmány tárgyát eljárás és berendezés képezi régi aczélsíneknek eredeti rendeltetésükre való használhatóvá tételére. A jelen találmánnyal elérendő ezél első sorban abban áll. hogy ezen síneket az utólagos kikészítésre úgy preparáljuk, hogy a s nfej és síntalp, valamint a sínnyak által egymás között képezett szögek, amelyek a síndaraboknak hevederekkel való összekötésénél tekintetbe jönnek, lehetőleg teljesen egyenletesek, vagyis végig egyenlők legyenek és hogy a sínnek eredeti súlya csak csekély mértékben redukáltassák; másodszor abban, hogy az eljárás gyakorlati foganatosítására szolgáló berendezést úgy szervezzük, hogy az gazdaságosan működjék. vagyis hogy a régi sínek kezelésére szükséges idő a minimumra redukáltassák és másrészt, hogy a berendezés nyugalmi állapota folyamán csak igen kevés idő vesszen el. A találmány tárgyát a mellékelt rajzok alapján fogjuk leirni. Az 1. ábra a berendezés általános elhelyezését föltüntető schematikus alaprajz. A 2. ábra az előkészítő hengerjáratnak e ülnézete. A 3. ábra ugyanannak metszete, a 2. ábrának (A B) vonala szerint. A 4. ábra a sínszállító asztal metszete az 5. ábrának (C D) vonala szerint. Az 5. ábra ugyanannak fölülnézete, a hol is úgy a 4. valamint az 5. ábrában is a kikészítő hengerjárat föl van tüntetve. A 6. ábra metszet az 5. ábrának (E P) vonala szerint. A hosszabb szolgálatuk folyamán elromlott síneknek oly átalakítása, hogy azok eredeti rendeltetésükre újra fölhasználhatók legyenek, különféle föltételekhez van fűzve, amelyek lényegesen különböznek azoktól, amelyekkel új sínek gyártásában számolnunk kell. Az utóbbi esetben ugyanis teljesen egyenlő méretű és alakú, abszolút egyenlő mennyiségű és elosztású anyagot tartalmazó nyers darabokkal van dolgunk, amíg régi sínek, még ha ugyanazon vasúti vonalról valók is, magasságuk tekintetében különböznek vagy alakjuk másként van elrontva, míg a bennük megmaradt fémmennyiség alig változott. Egy másik nehézség a föntemlített eredeti szögeknek megtartásában áll. Bizonyos esetekben viszont kívánatos, hogy lényegében egyenlő súlyú, különböző alakú régi síneket oly sínekké dolgozzunk föl, amelyek alacsonyabbak bár, de végig egyenlő szögekkel bírnak a sínfej, sínnyak és síntalp között. Vagy ha maga-