15503. lajstromszámú szabadalom • Újítás a kénsav anhydrid előállítási eljárásában és készülék annak foganatosítására

3 ez után vagy az (A) és az (F) csövön át (D)-be (II. ábra) vagy az (A H) úton a (D) keverő térbe és abból az (R) csőnek kontaktusterébe áramlik. A kész gázok itt is a (c) csövön áramlanak ki. A gázoknak hőmérséke még a (D) térbe való áramlásuk előtt szabályozható a (H) készülékben. Ezen készülékeket is akként módosíthatjuk, hogy löbb (R) csövet egy közös készülékbe egyesítünk. így czélszerű pl. a Ila. ábrában bemutatott, a következőkben leírandó foganatosítási alak. Tapasztalataink szerint ugyanis sokcsövű készülékeknél czélszerű a gázáramot az (S) csőben kellően elosztani, a- mit egyrészt az (A A') kamrák segélyével érünk el, melyek a gázt az (S) cső mentén egyenletesen elosztva vezetik be a készülékbe, másrészt pedig a készüléket keresztben átszelő (B B') csövek segélyével, melyekben különböző nagyságú lyukak vannak elrendezve, úgy hogy a gáz a cső testében is egyenletesen oszlik el. Hogy a gáz útjának további részében az áramirányát megtartsa és a hűtendő kontaktustömeghez lehetőleg közel vezettessék, egymástól nem túlnagy távolságokban a (C) válaszfalakat rendezzük el, melyek az (S) tért akként zárják el, hogy a gázok az (R) csőfalak mentén kénytelenek haladni. Czélszerű a gázokat a kontaktustömegbe való behatolásuk előtt hőmérsékük kiegyenlítése czéljából jól összekeverni, mire pl. a (D) födél fölött elrendezett (N) keverő szolgál, úgy hogy az (0 F J)-ből (D) és (Ii)-be áramló gáz jól megkevertetik. A hűtő gázáramok áramerősségét és hőmérsékét és a reakczió lefolyását a készülék egyes részeiben, különösen pedig a (D) és (D') részekben hőmérő és gázelemzések adatai alapján ellenőrizzük és akként szabályozzuk, hogy a legkedvezőbb gyakorlati eredményeket érjük el. Az (A A') gázelosztó kamrákat az (S) cső egész fölületén oszthatjuk el, a mint ezt a IIc ábra mutatja, úgy hogy a készüléknek sugárzási hője maga is szabályozza a beáramló gázoknak hőmérsékét. A földolgozandó gázok helyett a hűtésre levegőt vagy más gázt is használhatunk, ha a hűtő gázáramot (Ilb ábra) a (V) ventilátor segélyével a (G) és az (E E') csöveken stb. át az (S) csőbe áramoltatjuk, a mikor is a gázáram az (R) csövet lehűti és az (S) csőből (A)-nál kiáramlik, annélkül természetesen, hogy az után (D)-be vezettetnék. Az (A)-nál kiáramló lég- (gáz-) áram melege természetesen hasznosítható, pl. az által, hogy azzal a (H) készülékben a földolgozandó beáramló gázokat előmelegítjük. III. példa. A III. és Illa ábrában bemutatott typikus foganatosítási alakok főképen konczentrált gázoknak földolgozására szolgálnak. Az (E) csövön beáramló gázáram az (F F') csöveken át az (R)-ben lévő kontaktusanyagnak legmelegebb (P) részére vezettetik, úgy hogy az aránylag leghidegebb gáz a kontaktusanyagnak legmelegebb részére jut és azt erélyesen hűti. A hűtő gázáram (A)-n vagy (A')-n vagy (A)-n es (A')-n, valamint (B) n vagy (B')-n vagy (B) és (B')-n át hagyhatja el az (8) tért és (0)-n át közvetlenül vagy a (H) hűtőn át (D)-be vagy szabályozott hőmérsékkel (0)-n és (H)-n át (D)-be vezethető. A földolgozandó gáznak egy részét egyidejűleg (J)-n át közvetlenül (D)-be vezethetjük. A gáznak elosztására, vezetésére és keverésére szolgáló többi szerkezeti rész a II. példában leírtakkal megegyezik. Az üzemet itt is hőmérő és gázanalyZisek adatai alapján szabályozhatjuk, a földolgozandó gázok helyett pedig a hűtéshez itt is levegőt vagy más gáet használhatunk, a mi különösen igen konczentrált gázoknál ajánlatos, minthogy ezek térfogata és menynyisége aránylag csekély, úgy hogy elegendő hűtésre nem képesek. Ily készülék a Illb ábrában van bemutatva. A hűtő lég- (gáz) áram pl. az elektromosan hajtott (V) ventilátor segélyével a (P) kontaktustömeg lemelegebb részére fuvatik, (S)-n átáramolva a kontaktusanyagot hűti és (A)-n vagy (A')-n át elhagyja a készüléket ; a benne rejlő melegség valamely módon pl. azáltal hasznosítható, hogy vele a (H) fűtő készülékben a földolgozandó (F')-nél