15479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, fémötvözetek és hasonló anyagok megolvasztására
lásthoz csatlakozó gázelvezető-csőbe (2 ábra) (wj-nél egy csapószeleppel ellátott T-alakú cső van beiktatva. A kemencze működési módja a következő: Az (ol és o2) aknákat tüzelőanyaggal annak megfelelően, hogy az finomabbra vagy durvábbra van-e törve, teljesen vagy részben megtöltjük. A tüzelőanyagot az (x) gyújtónyílások segélyével meggyújtjuk és kezdetben a (t) töltőgaratok nyítvatartása mellett nyugodt égésben tartjuk. Ha a kemenczét ily módon kellőképen előmelegítettük és a tüzelőanyag alsó rétege eléggé izzásba jutott, az aknákat a kellő magasságig megtöltjük tüzelőanyaggal, a töltőgaratokat elzárjuk, a középső (m) aknán a megolvasztandó anyagot bevezetjük és egy lég- vagy oxygénvezetékből az egyik, pld. az (ol) aknába a (d) fúvón a megfelelő égést tápláló gázt fuvatjuk be. Magától érthető, hogy a (w)-nél lévő háromvezetékes szelep segélyével a másik, pld. az (ol) aknát gázelvezető-csővel kapcsoljuk. A meleg égéstermények azután, hogy a gyújtólyukakat agyagdugók segélyével elzártuk, az (s) téren az (ol) aknából az (o2) aknába áramlanak át és mialatt az egyik aknában az égés megy végbe, a másik aknában az abban lévő tüzelőanyag a föl nem használt hőt köti le. Egy bizonyos idő multával a (w) szelepet átváltjuk és a levegőt, illetőleg az oxigént a (d) fuvószájon fuvatjuk be, az égésterményeket pedig az (ol) aknán vezetjük el és ily módon az (ol) akna tartalmát is előmelegítjük. Hogy ily módon a hőmérséklet a kemenczében a lehető legrövidehb idő multával a fölső határt éri el, magától érthető. Hogy ez a hőmérséklet nagyobb lesz, mint amit a gáznemű tüzelőanyagok alkalmazásával el lehet érni, ugyancsak világos, mert a gáznemű tüzelőanyagoknál a víz és széndioxyd alacsony disszocziáczio hőmérséklete következtében nincs módunkban 2000°-nál lényegesen magasabb hőmérsékletet előállítani, mi a szén elégetésénél egyrészt annak következtében, hogy a tüzelőanyagot czélszerűen előmelegítjük, másrészt pedig, hogy a levegő oxygéntartalmát nagyobbítjuk, végül, hogy nyomás alatt álló levegővel dolgozunk, könnyen sikerül. A szén elégetésével 3500° hőmérséklet létesíthető és bár a szén csak szénoxyddá ég el, mégis sikerül akkora hőmennyiség létesítése, hogy a jelzett műveleteket kivihessük. Ha a megolvadt anyagot az (s) térből el akarjuk távolítani, a (k) tér fölső zárcsapóját kinyitjuk. A meg nem olvadt anyag lecsúszását oly módon gátolhatjuk meg, hogy az egyik (u) nyílásba (melyen a megolvadás folyamatát megfigyelhetjük) fa- vagy szénrudat tolunk. A kész termény először a (k) szekrénybe esik. melynek fölső csapóját azonnal elzárjuk. A megolvadt anyag lehűlése után a (k) szekrényt az alsó zárócsapón át kiürítjük. Hogy a magas hőmérsékletnél az (ol o2) aknákban megolvadó salakot el akarjuk vezetni, az (x) gyujtónyilásokat elzáró agyagdugókat eltávolítjuk ós a salakot lecsapoljuk. Hogy azonban a sűrített levegő a dugót ki ne lökhesse, a dugókat a vasból készült, súlyos dugattyúkkal terheljük, mint az az 1. ábrán látható. A leírt eljárás és készülék mindazon esetekben alkalmazható, melyekben oly anyagokat akarunk melegíteni, melyek megolvasztása csak annál magasabb hőmérsékletnél mehet végbe, mint amily hőmérsékleteket tüzelés által előidézni lehetett, továbbá mindazon esetekben, melyekben az eddig keletkező égéstermények, a vízgőz (Ha O) és a széndioxyd (C02 ) az anyag minőségére káros hatást gyakorol. Fölöslegesnek látszik annak részletes bizonyítása, ha leírt berendezés alkalmazásánál, hogy a tiszta szenet használunk tüzelőanyag gyanánt, az égéstermények más gázokat mint szénoxydot nem tartalmaznak. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás fémek, fémötvözetek és más hasonló anyagok megolvasztására, az által jellemezve, hogy a megolvasztáshoz szükséges hőt két, regenerátor vagy rekuperátor alkalmazása nélkül előmelegített, szilárd tüzelőanyaggal telt akna vagy aknacsoport egyikében a tüzelőanyag közvetlen elégetése segélyével létesítjük,
