15476. lajstromszámú szabadalom • Újítások csőalakú testeken

Megjelent 1 ÍSÍÍÍ). évi augusztus LIÓ 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 15476. szám. XII/e. OSZTÁLY. Újítások csó'alakú testeken. BROWN JOHN HAM 1 LTON GYÁBOS READINGBEN ÉS MUNSELL HARVEY MAY GYÁBOS NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 julius hó 19-ike. Eme találmányt csőalakú testeken eszközölt újítások képezik, főleg pedig oly csőalakú tes­tek, melyek egyes hosszas darabokból vannak összetéve és melyeknél az egyes darabokat a csőben uralkodó nyomás szorítja egymásra. A találmány tárgyát képező cső több kiviteli módozata a csatolt rajzlapon van ábrázolva. Eme rajzokon: az 1. ábra egy cső alakú test homlok nézete, az egyes részek egymás fölött fek­szenek és a cső körül föltekert drót által szoríttatnak egymásra. A 2. ábra a cső alakú test előállítására szolgáló rész keresztmetszetét ábrázolja meg­görbítése előtt, a 3. ábra ugyanezen részt oly módon görbítve, amint azt a csőben alkalmazzuk. A 4. ábra a cső egy más kiviteli módo­zata, az 5. ábra pedig egy harmadik kiviteli módozatnak keresztmetszete. A csöveket alkotó egyes részek aczélból vagy más alkalmas fémből készülhetnek, bár föltalálok korántsem kötik magukat egy bizonyos anyag használatához. Eltérően ama csővektől, melyeknél a részek a cső ten­gelyére sugárirányban vannak alkalmazva, eme csöveknél a csőrészek akként helyez­tetnek el, hogy az elemeknek a középvona­lukra merőleges keresztmetszetének összege csak a cső belső föliiletét alkotó henger­föliiletben legyen egyenlő a megfelelő hen­gerföliilet föliiletével, bármely más sugárral rajzolt hengerfölületben azonban az elemek középvonalára merőleges keresztmetszetek fölületének összege és megfelelő hengerfö­lületnél kisebb legyen, úgy hogy ha a cső­elemek egymásra feküdve záródnak, a belső nyílás sugáránál nagyobb sugárral rajzolt hengerfölületek a csőelemeket átlós irány­ban vagyis ferdén messék. A rajzokon az 1, 2 és 3 ábrán látható csőelemeket A betű jelzi, ezek vastagsága tetszőleges lehet, de legczélszerűbb, ha az akkora, hogj' az elem görbítve előnyösen legyen alkalmazható. Az egyes görbített (A) elemek befelé fordult végükkel egy kör­ben vannak a cső ürege körül elhelyezve, és kifelé eső részük a sugárirányról foko­zatosan távolodik, tehát a görbe felületükhöz vont érintő annál nagyobb szöget fog a sugárral képezni, minél távolabb fekszik az illető pont a cső középpontjától. Mint az a 4. ábrán látható, az egyes ele­mek a cső belső föliiletétől nem indulnak okvetlenül sugaras irányban ki, mint pl. az

Next

/
Thumbnails
Contents