15474. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos kiáramlásnak létesítésére, különösen azon előállítása czéljából

- 2 -gést. vagyis másodperczenként 100 milliónál nem kevesebb lengést előállítani. Hertz-nek alapvető kísérlete az 1. ábrában van föl -tüntetve. Két (S S') golyó vörösréz rudak által két kis (b b') golyóval van összekötve és a rudak maguk egy Rhumkorf-féle készülékkel állanak összeköttetésben, melynek sarkai (P P') el vannak jelölve. Elég erős potentiálkülönbségnél a (b b') golyók kisülnek és közöttük szikra keletkezik. Ha az ellenállás értéke R, az önindukczióé L, a kapaezitásé C. és ezek megfelelnek R < 2 |/ ~ föltételnek, akkor oscillatorikus kisülés következik be. vagyis rövid tar. tarnú elektromos lengések, melyeknek* tartama a Thomson féle képlet szerint egy másodpereznek billiomodrésze. Az (Ö b b' S') rendszer a gerjesztő, melynek töltése a (P P') Rhumkorf által állandóan megújíttátik. A gerjesztő által fejlesztett, rendkívül gyors elektromos lengések a dielektrikus közegben tovaszármazódnak, a vezető fölületek által azonban föltartóztatnak és visszaveretnek. Ezen elektromos lengések azon nevezetes tulajdonsággal bírnak, hogy azokat egy a gerjesztővel megegyezően lengni képes készülékkel, melyet resonatornak neveztek el, láthatóvá tehetjük. Ezen resonator tudvalevőleg csekély (c c') légúttal bíró áramkör segélyével (2. ábra) állíttatik előmelynek kapaczitása, ellenállása és önindukcziója lehetőleg kell, hogy megfeleljen azon állapoti egyenletnek, melynek a gerjesztő megfelelő értékei eleget tesznek. Ha a resonatort a gerjesztőhöz közelítjük, akkor az annak légútját határoló (c c') golyócskák között apró szikrák képződését észleljük. Az imént megmagyarázott természeti törvény föltaláló által már most a 3. ábrában föltüntetett elrendezés szerint elektromos kiáramlás létesítésére használtatik föl, rendkívüli eredményekkel. A (T) transformator (P Pl) sarkai a (C) kondenzátornak (Pl P'l) sarkaival és a kondenzátor (Pl P2) és (P'l P'2) sodronyok által az (0) kiáramoltató készülékkel van összekötve, mely alatt egy kondenzátor értendő, melynek bevonata váltakozva egyenlő, de ellenkező előjelű potentiáloknak van alávetve. Az említett vezetéknek egyikében, például (Pl P2) ben a (b b') légút van alkalmazva. úgy hogy a kondenzátor kisülése a kiáramlási készülékben osczillatorikus lesz ; az egész rendszerben, valamint a kiáramlási készülékben rendkívül gyors lengések létesíttetnek, melyeket a rezonátornak (2. ábra) a kiáramlási készülékhez való közelítése által láthatóvá teszünk. A 4. ábra az eljárás gyakorlati foganatosítására alkalmas berendezést láttat. A pl. 1 m2 töliiletű (A) palatáblára a tökéletesen csiszolt (Al) alumíniumlemez van erősítve. A palatábla közepén az ozon kiszí vatására szolgáló (0) nyílás van elrendezve. Az aluminiumlemeztől 1 mmnyi távolságban a (B) üveglemez van elrendezve, mely minden pontján a kis (s s') üvegrudak által az (Al) aluminiumlemeztől egyenlő távolságban tartatik. Ezen (B) üveglemez a nem az alumíniumlemez felé fordított fölületén ezüstözve van. Ezen oldalon a (G) kontaktus van elrendezve, mely a (C) sodrony által egy transformátornak egyik sarkával van összekötve. Az áram a. (B) üveglemeznek ezüsttel bevont egész fölületén, és az (f fl) oszlopocskákon át az ezeken nyugvó (D) kondenzátornak alsó fölületén is eloszlik. Ezen kondenzátornak fölső fölületén a váltakozó áram a transformátornak másik sarkával összekötött (Cl) kontaktuson át szintén akként oszlik el, hogy az az áramiránynak minden váltakozásakor oly mennyiségű elektromossággal töltetik (adagoltatik) meg, mely a kondenzátor kapaczitásával és a transformátor sarkain létező potentiálkülönbséggel arányos. Ezen, a kondenzátor fölső részének megfelelő árammennyiség a (Cl) kontaktustól a (Gl) kontaktushoz vezető, exploseurnek nevezett vezeték segélyével az aluminiumlemezen át kisüthető (ennek átadható); az ezen, csak az alumi niuinlemezzel összekötött (Gl) kontaktushoz kapcsolt áramvezeték (t tl)-nél meg van szakítva, a hol is a két végpont közötti távolság akként van méretezve, hogy közöttük