15470. lajstromszámú szabadalom • Újítások közvetlen gáztüzelésű kemenczéken, azok gázfejlesztőin és rekuperatorain

— 6 — két oldalról addig, míg a generátorok rendes járata be nem következett s a szén magassága a rendes szintet elérte. Mikor a gázok már elég tiszták s a kemencze kellőképen ki van igazítva, (18) csappantyút elzárjuk s a pestnek összes csappantyúit az 5. ábrában látható állásba hozzuk (42 47 44 zárva, 42' 47' 44' nyitva), t. i. oly állásba, hogy a láng a munkatérbe a jobb oldalról vonul be, de a (29) légszelepet egyelőre zárva tartjuk. Most az (1) generátorban, mely mint gázfejlesztő szerepel, friss adalékot töltünk, míg (2) generátorban az adagolás és fujtatás szünetel. Ekkor a gázok (1) generátorból az aknán fölszálva, az összekötő (10) csatornába s ezen jobb felé végig vonulva a (2) generátor torkához érnek, honnét lekanyarodva, a fölhalmozott izzó szénoszlopon lefelé hatolva, ott megtisztítva és magas fokra hevítve, az akna fenekén lévő (39) nyíláson át a (40) gázcsatornába s onnét a nyitott (42') csappantyú mellett elsurranva, a pest (41) gázcsatornájába s onnét a jobb lánghidhoz emelkednek. A (2) gázfejlesztő tehát most, mint regenerátor-kamra szerepel. A gázokat egyideig elégetleniil hagyjuk a kéményen kivonulni. Ekkor az elégési levegőt (29) légszelep óvatos kinyitásával a rekuperátor (26) szívóterébe bocsátjuk, hogy a rekuperátor páratlan számmal jelölt légcsatornáin (1 3 5 7 9) jobb felé végig vonulva s ott fölhevítve, annak jobb végén lévő (30) gyujtótérből a két oldalt fölmenő (31) réseken fölvonulva, fönt a közös (34) csatornában egyesüljön, honnét a fölhevített levegő a jobb oldali kis (4'V) csatornán át a (4-7') csaj) nyitva lévén a pest alatti (33) légtérbe s onnét a pest (36) légcsatornáján át a lánghidhoz emelkedik, hogy' a már oda ért forró gázzal egyesülve, azt minél teljesebben elégesse. A gáz és levegő együttesen most már láng alakjában a (q) munkatéren jobbról balfélé végig hömpölyög s hevének nagy részét ott átadva, mire a baloldali (51) lánghidhoz (most füsthíd) érkezik, innét a gáz (41) csatornán lefelé halad, de a generátor (40) gázcsatornája zárva lévén, a pest alatti füsttérbe vonul jobbfelé (43) közfalig s onnét a nyitott (44') csap mellett (32) csatornán át a rekuperátor gázbeömlő (24) torkolatához ér. A füstgázok most a rekuperátor páros számmal jelölt gázcsatornáin (2 4 6 8) vé^ig vonulva s fölös melegüket a falaknak átadva, balfelé az alsó (25) gázkiöndő nyíláshoz érnek, honnét a kéménycsatornába lépnek s onnét, ha más czélra (kazánfűtés, előmelegítés stb.) föl nem használtatnak, a kéménybe vonulnak. Váltás alkalmával a pest-munkás a vonórúd meghúzásával az összes csappantyúkat ellenkező állásba hozza, miután a generátor munkás a (2) generátorba, mely most már gázfejlesztőként szerepel, már elébb friss adalékot töltött. Ekkor a láng iránya ellenkezővé válik, s (1) gázfejlesztő veszi át a gázhevítő kamra szerepét. 8 mivel (2) generátorban ép akkor friss töltés lett beadva, mind a mellett, hogy ez a generátor az imént némileg lehiittetett, abban elég sok gáz fog képződni csakhogy eleinte a lepárlási termények lesznek túlsúlyban addig t. i., míg a generátor újból tűzbe jön. Ez azonban nem baj miután regeneráló gázfejlesztőben, hol ezen gázok most átvonulnak, épen most van a legnagyobb hőmérsék s így a gázok mind jó gázokká alakulnak át. Később, mikor a regenerá'ó gázfejlesztő veszít magas hőmérsékéből, viszont a gázfejlesztő gázai lesznek mindig tisztábbak és forróbbak, a két generátor tehát maga egyenlíti ki azon ingadozásokat, melyek a gázösszetételben s a gázok hőfokában időnkint természetszerűleg nyilvánulnak. Ez áll mindkét szerkezetre nézve s a tapasztalat meg a gázok többszöri elemzése a váltási időszakon belül biztos útmutatást fog adni arra nézve, mely váltási időszak a legkedvezőbb és leggazdaságosabb. Magától értetődik, hogy a bemutatott szerkezetek csak két legföltűnőbb módját tüntetik föl a kifejtett tételek alkalmazásának s az a részletekben a generátorok s a rekuperátor elhelyezésében, a váltás módjában stb. tág teret enged a kombinácziónak