15470. lajstromszámú szabadalom • Újítások közvetlen gáztüzelésű kemenczéken, azok gázfejlesztőin és rekuperatorain

— 4 Lehetnek azonban esetek, hogy nincs szükségünk túlságos magas hőfokra vagy hogy szintén gyönge, de kevésbé nedves tüzelővel rendelkezünk. Ily esetekben eltekinthetünk a generátor hőveszteségének kívülről való pótlásától s beérhetjük egy egyszerűbb szerkezettel, mely a 4—6. ábrában van föltüntetve. Itt az (1 2) generátorok nincsenek a pesthez építve, hanem a generátor két vége mellett szabadon állnak-Ennélfogva a generátorokat összekötő (io) cső is a szabadban van. Mindkét generátor négyszögű alapszelvénnyel bír és fölfelé kissé összeszűkül. A generátorok fújtatására a tüzelő minősége szerint kétféle szerkezet van alkalmazva-Az egyik az (1) a másik a (2) generátornál van föltüntetve. Az (1) generátornál alkalmazott szerkezetet könnyen gázítható laza alkotású tüzelőnél használjuk és egy kissé lejtős (a) tűz" rácsból áll, mely alatt egy légmentesen záró öntött vas (11) hamuszekrény van, melybe (12) fujtatóc8Ő nyúlik. Itt tehát a rács alá fujtatunk. S hogy váltás alkalmával az exploziot elkerüljük, szintén állandó kis légnyomást tartunk fön mindkét hamutérben. A (2) generátornál alkalmazott szerkezet viszont tömöttebb kokszolható szén alkalmazása esetére használható s ott fölülről történik a fújtatás két-két szemben álló (12) fúvókával, melyekből a fúvó szél egy az alapszekrény közepére emelt (13) közfalba ütközik, miáltal forró járást idézünk elő éppen ott, hol arra a legnagyobb szükség van, t. i. a gázkiömlés nyílása előtt. Rács alkalmazása itt is szükséges, a hamu és apró szén könnyebb eltávolítása végett; csakhogy itt a hamúszekrény a közfal miatt két részből áll. A rácsrudak mechanikus rázása itt is alkalmazva van, de itt az egész rácsra kiterjed. A pörgető készüléknek részletrajza a 7. és 8. ábrában látható. A hamuszekrények kitisztítására két-két (5) légzáró ajtó van azokon alkalmazva, szintúgy a rács fölött is két-két (8) ajtón át történik a salak és koksz kitakarítása. Nagyobb fontossággal bír az adagoló szekrény, mivel a gáz nyomása alatt lévén tökéletlen zárás esetén sok gáz menne veszendőbe. E czélból henger alakú adagolók (16) tölcsére homok-zárral van fölszerelve, hogy a szén a beeresztésnél ebbe belé ne hulljék, a tölcsér alsó pereménél hengerszerűen meg van hosszabbítva s ezen henger alján van alkalmazva a homokcsatorna, minek folytán a szén, ha gyorsan leeresztetik, súlyánál fogva a kúp irányában fog lehullani s a homokzárt nem érinti. A (17) fölső födél vízzárral van fölszerelve a rendesnél mélyebb csatornával, hogy a gáz a vizet ki ne lökhesse. A két generátor torkát egy lemezből összeszögecselt (10) cső köti össze, mely könnyű téglával van kibélelve. Ezen cső közepéből (18) csappantyúval elzárható (19) kéménycső nyúlik ki az első rosz gázokkibocsátására. A (10) összekötő cső kitisztítása végett mindkét végével szemben egy csapó ajtóval fölszerelt (20) cső van a generátor falában berendezve, melyek egyúttal biztosító szelepekként működnek. A levegő fölhevítésére — szemben az első alternatívával — egy új rendszerű szerkezet (rekuperátor) van alkalmazva, mely legczélszerűbben a pest mellett fekszik. A (21) rekuperátor (4. ábra) agyagtáblák összeillesztése által van kiképezve, melyek kétféle csatornákat fognak közre. A páratlanok (1 3 5 7 9), melyek a fűtö-fölület növelésére zeg zugos felületűek, a levegő átvezetésére szolgálnak, míg a párosokon (2 4 6 8) ugyanazon időben, de ellenkező irányban, a füstgázok vonulnak keresztül. így tehát az ellenáram elve szerint a levegő fokozatosan hevíttetik föl, mivel igen magas táblák előállítása bajos, a rekuperátor czélszerűen két emeletre készíthető, az egyes táblák fönt és lent valamint a közepén is vastagabb (22) födőlapok mélyedéseiben vannak szorosan beillesztve ; a hosszirányban egy-egy fal négy táblából van összeillesztve csap és vésetkötéssel (5 ábra), míg a két végén az utolsó kettős bordák közé illesztett (23) agyaglemezek eszközlik a zárást.