15458. lajstromszámú szabadalom • Keret betonfal építkezésekhez
metszete egy T- és két szögvas összetételéből áll (2. és 3. ábrák). A sinek tehát egy lapos (a2) hátrészből és egy (al) fejrészből állanak. Két két ilyen (a) sín áll szemben egymással, (a2) részével egymás felé fordítva és (b) lapos-vasak által egymástól oly távolságban van tartva, a milyen vastag a fölépítendő fal lesz. Az (a) sinek mindkét végére (c) szögvasak vannak szögecselve, melyek a keretnek egyrészt az alapzatra való fölállítására, másrészt pedig, mint ez a 4. ábrából látható, két (a) sínnek csavarok, vagy ehhez hasonlók segélyével való összeköttetésére szolgálnak. A (b) lapos vasak által összekötött két-két (a) sín tehát egy, a falvastagságnak megfelelő szélességű keretet alkot; valamely ház egyik falának fölépítéséhez több ilyen keretre van szükség, me'yek az építési terv szerint előzetesen a gyárban megfelelően kiszabva és montrirozva állítandók elő. A mint az a 3. ábrából látható, a kész keretek ez után a viszonyoknak megfelelő távolságokban, a czementből készült (d) alapzatra fölállíttatnak. Ezen kereteken vezettetnek ez után a mozgó oldalrészek, melyek egy meglehetős nagy méretekkel bíró (e) pallókból állanak, melybe (f) fémtokok vannak beeresztve egymástól olyan távolságban, melyek az egyes keretrészek távolságának megfelelnek. A függélyes irányt an két ilyen (f) fémtok van az (e) pallóba beeresztve és ezeken (g) kulcs hatol át (1. és 2. ábra). A (g) kulcsok egy, az (f) tokokban lévő egyenletes vastagságú középrésszel bírnak, melyhez egy (h) szakáll és egy (i) fogantyú csatlakozik. A (h) fej az (al )sínfej belső üregének megfelelőlen van alakítva (2. ábra). Az (e) palló a keretek (a) sínéi mellé helyeztetik és a (g) kulcs a 2. ábra jobb oldalán föltüntetett helyzjtbe hozatik, úgy hogy a (h) szakáll (a) sín hasadékába benyomulhasson. Ha most a kulcsokat (i) fogantyú segélyével 9C°-kal elfordítjuk, ezen kulcsok szakálluk kúpos fölületénél fogva az (a) sinek (al) részeibe behúzódnak és ez által az (e) palló leesését meggátolják és tömör szilárd fölfekvését biztosítják. Az építkezés módja most már abban áll, hogy az építési terv szerint bizonyos távolságokban megfelelő magasságú sínekből alkotott keretek állíttatnak föl a sík alapzatfölületre, mely utóbbinak kezdeti magassága körülbelül két méter. Ezen keretekhez azután az előbb leírt (g) kulcs segélyével körülbelül 50 cm. magas és a körülményeknek megfelelő hoszszúságú (e) pallók csatoltatnak. A két szembenfekvő (e) palló által bezárt térbe rakjuk ezután a betont, ledöngöljük és mindaddig nyugton hagyjuk, míg egy kissé meg nem merevedett, a mi körülbelül egy éjjelt vesz igénybe. Ezután a (g) kulcsokat megoldjuk és (e) pallókat annyira föltoljuk (1. ábra), hogy azok alsó része az előtte való napon bedöngölt betonréteget körülbelül 3 cm. magasságban födje. Az (e) pallók között ilykép bezárt tért ezután ismét betonnal töltjük ki, ezt ledöngöljük és megkeményedni hagyjuk, E műveletet, sima falak előállítása esetén mindaddig folytatjuk, míg a fal a kivánt magasságot elérte, mely az (a) sinek meghoszszabbítása és az ezeket összekötő (b) szalagoknak nagyobb stabilitás elérése czélját ól való szélesbítése által meglehetős nagyra választható. Ha a falban ablaknyílást, ajtót vagy másnemű nyílást akarunk alkalmazni, akkor az (e) pallók közé megfelelően födött és a kivánt falnyílással egyenlő magas és széles segédpallókat kell beállítani, melyek a szokásos magasságban már készletben is tarthatók és a sima (e) pallókhoz való kapcsolás czéljából könnyen kezelhető kapcsolószerkezetekkel lehetnek ellátva. Ha párkányokat vagy egyéb kiugró részeket kell az épületen elrendezni, akkor megfelelően kivágott és üreges profillal ellátott (e) pallók alkalmaztatnak. Ha azonban a párkányok utólagosan helyezendők a falazatra akkor befelé nyúló léczek alkalmazhatók, melyek a kész falban kis kivágásokat hagynak azon czélból, hogy az utólag belehelyezendő párkány a kész falfölülettel szilárd kapcsolatot nyerjen. A kész falban maradó vasváz ennek jelen-