15451. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos akkumulátorok önműködő töltésére
dróton a kontaktuson és a (h) dróton át az akkumulátor felé megy vissza. Ez által a horgony kihúzatik, a (6) szelep tehát nyittatik és ez által az akkumulátorczellában a nyomás kiegyenlíttetik és így a higany az (s) és (r) csövekben egyenlő magasan fog állani. Ezzel az (s) csőben az elektromágnes és akkumulátor közti összeköttetés megszakíttatik, míg az (r) csőben az akkumulátor és töltő battéria közti összeköttetés, — a mely csak abban a pillanatban szakadt mega(K) kontaktusban, — záratik. Ha az áram az elektromágnesben megszűnik, a horgony a mágnestől ismét eltávolodik és a szelepet a (3) csőtől elzárja. Ezzel szemben az összeköttetés az akkumulátor és a fogyasztóvezeték között zárva marad. Az akkumulátor pozitív pólusától az áram az (i) dróton, a lámpán, a (k) dróton, a kontaktuson és a (h) dróton át az akkumulátorhoz megy vissza. Ha a kontaktustárcsákat ismét 1 /i körívben küj'ülforgatjuk, az összeköttetés az akkumulátor és a fogyasztóvezeték között ismét megszakad, míg az akkumulátor és a töltőbatteria közti vezeték záratik, úgy hogy a töltés újból megkezdődik. Az akkumulátor pólusaitól jövő (1) és (m) drótok egy Voltméter által is lehetnek összekötve, a mely az akkumulátorban lévő feszültséget mutatja. :í. Höoszloppal való töltés. Itt ugyanazon eljárás és készülék alkalmazható, mint a mely föntebb leíratott. A zárt akkumulátorczella (12) dugójának három furatán kívül még egy negyediket is készítünk, mi által a czella belseje egy hőszabályozóval hozható összeköttetésbe, mely a kőoszlophoz való gázvezetést, kevéssel azután, hogy az akkumulátorbatteria és a hőoszlop közti összeköttetés megszakadt, zárja és a gázvezetést nyitja röviddel az előtt, mielőtt a kívánt összeköttetés ismét záratik, míg a kőoszlopban lévő lángok egy különös vezetékben elrendezett kis, állandóan égő lámpától meggyújtatnak. S. Központból vezetett nagy feszültségű árammal való töltése az akkumulátornak. Ha egy elektromos központból kiinduló nagy feszültségű árammal akarjuk az akkumulátorbatteriát megtölteni, úgy ez azon szabály alapján történik, a mellyel ezen nagy feszültségű áramot alacsonyabb feszültségű árammá változtathatjuk át energia veszteség nélkül. Ez azáltal történhetik, hogy nagyobb számú akkumulátorczellát alkalmazunk és töltünk meg, melyek egymásután azaz feszültségre vannak kapcsolva. A kisütésnél az egész battéria egy bizonyos számú czellacsoportra lesz beosztva, minden csoport egyenlő számú czellával. a mely czellák száma azon feszültség szerint, a melyet elérni akarunk változik; e czellacsoportokat «egymás mellé» kapcsolva sütjük ki. A töltés és kisütés az előbb leírt készülék segélyével hasonló úton-módon történhetik, ha az egyszerű kettős kontaktus helyett a (b) másik nagyobbat használjuk. Ezen kontaktus, a mely (a 3A—3B, 10A—10B. ábrákon) minden egyes megadott esetben más-más helyzetben van föltüntetve, két porczellántárcsából áll, amelyeknek vastagsága legalább 1 cm. és szélükön meghatározott számú kivágással vannak ellátva, úgy hogy zárókerék alakjuk van. Minden kerék fogainak száma négyszerannyi, mint azon czellacsoportok száma, a melyekre akkumulátorbatteriát szétosztani akarjuk. A zárókerekek konczentrikusan helyeztetnek ugyanazon tengelyen egymás íolé, egymástól azonban egy közöttük fekvő karton vagy kaucsuktárcsával vannak elszigetelve. A tengely egy erősen oda csavart nagyobb porczellántárcsa alatt megy, a melynek szélén a zárókerekek körül bizonyos számú elszigetelt szorítócsavar van rúgós kontaktusokkal ellátva, a melyek a zárókerék fogain fekszenek; lent ezen szilárd porczellántárcsa mint a közönséges kettős kontaktusoknál, a drótvezetékek számára bevágásokkal van ellátva. Ha azon czellacsoportok számát, a melyekre az akkumulátorbatteriát szétosztani akarjuk, (n)-nel jelöljük, a szorító csavaroknak száma a hozzájuk tartozó rugókontaktusokkal 4n -(- 2. A tengelyre erősített forgattyú által mindkét zárókereket egyszerre forgathatjuk a rajzon megjelölt nyíl irányában. Ugyanezen a rajzon egy akkumulátor-
