15440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éghető gázok és gőzök meggyújtására szolgáló gyújtók előállítására

3. 30—70" 70—30° 0-2-- 2® 4. 30—70" 70-30" 0 2— 2" 5. 30-70" 70—30" 0-2— 2" 6. 30—70" 70—30" 0-2— 2" 7. 30—70" 70—30" 0-2— 2" 8. 30—70" 70—30" 0-2— 2" 9. 30—70" 70—30" 0-2— 2" 10. 25—75" 75—25" 0-2— 2" 11. 25—75" 75—25° 0-2— 2" 12. 25—75" 75—25" 0-2— 2" 13. 25—75" 75—25" 0-2— 2" 14. 25—75« tliorium nitrát, platina chlorid, rhodium chlorid; tliorium nitrát, platina chlorid, ruthenium chlorid; tliorium nitrát, platina chlorid, palladium chlorid; tliorium nitrát, platina chlorid, neodym nitrát; tliorium nitrát, platina chlorid, praseodym nitrát; tliorium nitrát, platina chlorid, didymium nitrát; tliorium nitrát, platina chlorid, cerium nitrát ; cerium nitrát, platina chlorid, irídium chlorid; cerium nitrát, platina chlorid. osmium chlorid ; cerium nitrát, platina chlorid, ruthenium chlorid: cerium nitrát, platina chlorid, rhodium chlorid; cerium nitrát, 75—25% platina chlorid, 0-2— 2% palladium chlorid. A platina- és thoriumsó, illetve platina-és ceriumsó oly mennyiségekben veendő, hogy összesen körülbelül 100«/o tegyen ki, a hiány az irídium-, osmium-, rhodium- stb. sóval egészítendő ki. Az 1—14. oldatok egymással teljesen equivalensek, megjegyzendő azonban, hogy ha az első impregnálás thoriumsóval történik, a második is ily sóval végzendő és viszont, ha az első impregnálásra ceriumsó szolgált, a másodiknál is ily só használandó. A keverék vagy készítmény akkor, ha irídium, rhodium, vagy cerium van abban jelen, gyöngén nedvszívó, a víz a keverék fölmelegedésénél gyönge fehér pára vagy köd alakjában távozik, a keverék közvetlenül akkor, vagy csak valamivel később jön izzásba, mikor a gázcsapot nyitjuk. Az irídium, rhodium, ruthenium, neodym vagy más jelzett anyag hozzáadásának az a czélja, hogy a használt 0'2— 2°/o a platina hatását nagyobbítsa. A platinát rendesen 5"/b irídiummal szoktákötvözni, hogy könnyebben lehessen drótra földolgozni. Az első oldatban használt anyagok a fémre rendkívül erélyesen hatnak, föltiletét megmarják és az irídiumot annyira megtámadják, hogy a drót külső részén csak kevés irídiumot tartalmazó ötvözet marad. Ebből az okból az első oldatban irídium nincs, mert ellenkező esetben a csapadék iridiumtartalma nagyon változó volna. A hatás és eredmény nagyon hasonlít a pácz és festék hatásához, az első oldat megmarja a drótot, hogy a második jobban lecsapódhassák. Ezt én helyes magyarázatnak tartom, de bármi legyen is az ok, a kettős impregnálás kedvező eredményt szolgáltat. Ha az első szövetben nincs drót, hanem ha az csak pamutból vagy más növényi rostból készül, az első impregnálás elmarad, a szövetet pedig minden előzetes vagy utólagos kezelés nélkül az 1—14. alatt fölsorolt keverékek egyikével kezeljük. A föntebb jelzett anyagok keveréke akkor, ha azt a gyújtásnál föllépő hőmérsékletnek tesszük ki, megfeketedik. A kezelt szövet szilárdsága azonban igen csekély, azonkívül már gyönge lökések és rázkódások hatása alatt is eltöredezik, tehát világos, hogy valamely alkalmas tartót kell létesíteni. Minthogy a drótok segélyével ezen czél igen jól érhető el, azért akkor, ha a gyújtót ebben az alakban kívánjuk használni, föltétlenül szükségeseknek látszanak. De úgy találták, hogy az izzótest a drótbetétes szövettel érintkezik, az izzótest nagyon törékennyé válik és ismeretes, hogy az izzótest megsérülését a drótbetét igen rövid idő alatt maga után vonhatja. Ezért bár a drótbetétet lehetne alkalmazni,