15432. lajstromszámú szabadalom • Gray-féle távírókészülék
magában, mely szerkezet egyszerűbb, mint az eddigiek és mely a kapcsolódást is biztosabban foganatosítja. A 14. ábra az áramutak sckemája. A 15. és 16. ábrák nagyobb léptékben a javított mozgatószerkezetnek nézetei. A 17. és 18. ábrák egy módosítást láttatnak. A 14. ábra ismét csak a készüléknek egy felét láttatja a vonalvezetékkel. (301) föladó rúgó mozgásának iránya szerint az egyik vagy a másik irányba forgatott megszakító korong. (302) a megszakító és (303) sarkváltoztató. (C) indukcziócséve a (301) primér és a (30b) szekundér tekercseléssel. Települ mint rendesen, a megosztott (Z Zl) telepet lehet használni. (306) az Írólap, (R) a fölfogó Íróeszköze megemelését előidéző ellenállás. A telepnek egyik sarka a (307) sodronyon át az indukcziócsévének (*04) tekercselésén át a megszakítóval van összekötve, Ha a megszakító a (308) záródarabon fekszik, akkor a telep áramköre a (309) sodronyon át zárva van. Az (L) vonal a (305) szekundér tekercselést az (R) ellenállást, a (310) sodronyt, az Írólapot, a (315) sodronyt, a (303) sarkváltoztatót és ennek (312 313) zárórészeinek egyikét foglalja magában. Ezen zárórészek a (309) és (314) sodronyok segélyével a megosztott (Z Zl) telepnek ellenkező sarkaihoz vannak kötve. Az írólapnak síilyesztett állásánál az (R) ellenállás rövidre van zárva. A megszakítónak rezgései az indukcziócséve primér tekercselését magában foglaló áramkört fölváltva megszakítják és záriák, mi által a vonalvezetékben csak pillanatnyi tartammal bíró váltakozó áramlökéseket idéznek elő. Az indukcziócsévék oly vonatkozásban vannak egymáshoz, hogy nagy feszélyű áramok indukáltainak. A (Z Zl) telepből kiindulva a vonalon állandó áram kering, melynek erőssége az írólapnak helyzetéhez mérten az (R) ellenállás által befolyásoltatik, míg polaritása a (303) karnak a (312) és (313) zárórészeken elfoglalt állása által határoztatik meg. Ezen telepáram aránylag csak igen csekély feszültséggel bír. A föladókészülék rugójának moz, gásai által a vonalon át aránylag nagy feszültségű váltakozó áramlökések küldetnek, míg a föladórúgó mozgási irányának változása a vonalon állandóan átfolyó kis feszültségű áramnak polaritását változtatja meg. Ezen utóbbi áram az írólapnak sülyesztése által az (R) ellenállás kikapcsolásával erősbbíttetik. A fölfogókészülékben az (L) vonalvezeték (314) nél két részre oszlik; az (Y) ág az önindukcziómentes (R2) ellenálláson, a (D) repetáló relais csévéin és a (313) sodronyon át a földbe vezet ; az (X) ág az (F) reverzáló relais csévéin, a föladókészűlék íróeszközét megemelő és sütyesztő szerkezetet működtető (I) relais-n és a (316) sodronyon át vezet a földbe. Az (Y) ág nagy Ohm-ikus, de csekély induktív ellenállással bír, míg az (X) ágnak ellenkezőleg nagy induktív és gyönge Ohm-ikus ellenállása van, úgy hogy a nagy feszültségű áramlökések csak a (D) elektromágnest, a kis feszültségüek pedig csak az (F) és (J) elektromágneseket befolyásolják. Az (I) elektromágnes fegyverzete akként van szabályozva, hogy az a (Z Zl) telep áramának enged, ha az (R) ellenállás az iró sülyesztése által ki van kapcsolva, A reverzáló (E) elektromágnest a szokásos módon az (F) relais által közvetített, a (z) telepből vett áramkör segélyével működtetjük, mely elektromágnes a maga részéről a mozgató szerkezet mozgási irányát határozza meg, a mint az lejebb le lesz írva. Az (E) mozgató elektromágnes működése oly áramköröktől függ, melyek a (z) telep pozitív sarkától annak (e, el) csévéin át a (D) elektromágnes fegyverzetének két (r) záró részéhez áramlanak, mely fegyverzet egy közös visszvezeték által a (z) telep negatív sarkához van kötve. A föltaláló előnyösnek tartja az (R) ellenállásnak 2000 Ohm-ot. az (R2) ellenállásnak 4000 Ohm-ot, az (E) elektromágnesnek 50 Ohm-ot, az (F) elektromágnesnek 400 Ohm-ot és az (I) elektromágnesnek szintén 400 Ohm ot adni. Ezen ellenállásokat akkor választjuk, ha a vonal 1500 Ohm ellenállással bír.
