15432. lajstromszámú szabadalom • Gray-féle távírókészülék

mágnes ekkor fegyverzetét egyik sarkával vonzza. Ha a vonaláramot megszakítjuk, akkor az (l)és az (F) elektromágnesek indukált áramokat adnak, melyeknek polaritása ugyanaz, mint az előbb átfolyt vonalvezeték áramáé. Az (I)-ben indukált áram (23 21) folyik keresztül, míg az (F)-ben indukált áram a (21 22 és 23)-on megy keresztül; mindkettő tehát ugyanabban az irányban folyik a (21 23) hídon át, mely irány épen ellenkezője annak, a melyben a vonaláram előbb folyt keresztül a hidon; ennek következtében a (D) elektromágnes (24) fegyverzetét már most a másik sarkkal vonzza. A (24) fegyverzetnek imént leírt módon előidézett lengései az (E) elektromágnest következőképpen befolyásolják: Ha a (24) fegyverzet a (25) záró részen nyugszik, akkor a fölfogó állomás (zl) telepéből az áram a (g gl) sodronyokon, a (24) fegyverzeten, a (g2) sodronyon, az (E) elektromágnes egyik csévéjén, a (g3 g4) sodronyokon, a (26) zárórúgón, a (27) korongon, a (28) zárórúgón és a (g5) sodronyon keresztül, a (z) telepnek pozitív sarkához folyik : az (E) elektromágnes fegyverzete az egyik oldalra leng ki. Ha a (24) fegyverzete a (29) zárórészen fekszik, akkor az áram a (zl) telepből, úgy mint előbb, a (24) fegyverzethez folyik, innen azonban a (29) zárórészen, a (h) sodronyon, az (E) elektromágnes másik csévéjén és a (g3) sodronyon át a (z) telep pozitív sarkához áramlik : az (E) elektromágnes fegyverzete a másik oldalra leng ki. A fölfogó készülék rúgója mozgási irányának megfordítása a jobb irányból a balba és fordítva az (F) elektromágnes segélyével történik-Ha t. i. a föladó készüléktől beérkező áramimpulzusok a kellő polaritással bírnak, akkor az (F) elektromágnes (30) fegyverzetét a (31) zárórészre fekteti, a mikor is az áram a (zl) telepből (g)-n, (i)-n, a (30) fegyverzeten, a (31) zárórészen, az (i2) sodronyon, a (B) elektromágnesen, a (g4) sodronyon és a fönt leírt úton tovább a (z) telep pozitív sarkához folyik. A (H) elektromágnes fegyverzetének vonzása által az átkapcsoló szerkezetet az egyik kapcsoló állásba viszi. Ha a beküldött áramimpulzusok a föladó készülékben polaritásukat megváltoztatják, akkor a (30) fegyverzet a (32) nyugalmi részre fekszik: a (B) elektromágnes áramtalanná lesz, a fegyverzetet elereszti, miáltal a kapcsoló szerkezet az ellenkező kapcsolási állásba hozatik. A fölfogó készülék rugójának megemelése és leszorítása a következőképen foganatosíttatik. Legelőször is megjegyezzük, hogy ha az előbbiekben a fölfogó készülék rúgója mozgását illetőleg az áramkörök megszakításáról és zárásáról volt szó, akkor ez alatt mindig az áramerősségnek jelentékeny gyöngítését is érthetjük. A baloldali vonalvezetéknek ellenállásai akként vannak méretezve, hogy az írólapnak leszorítása nem teljesen szakítja meg az áramot, hanem hogy eközben még mindig annyi áram folyik a vonalvezetékbe, hogy az (I) relais fegyverzetének vonzásához szükséges mértékben gerjesztetik. A fölfogó készülék rugójára ható áramimpulzusok előidézésére szükséges potentiálkülönbség az (El) ellenállás által létesíttetik, mely a föladó állomás (Z) telepéhez képest úgy van szabályozva, hogy az az (I) elektromágnes fegyverzetének vonzásához szükséges áramot a vonalon keresztiilbocsátja. Az 1. ábrában az 75 Ohm-ra van föltételezve. Ha az író lap megemelt helyzetében van, akkor az áram fölváltva teljesen megszakíttatik és a nagyobb (R) ellenálláson vezettetik át, mely a (Z Zl) telep erősségéhez mérten akként van méretezve, hogy az általa átbocsátott áram a (D) és (F) elektromágneseket fegyverzetük vonzására gerjeszti, de az (I) elektromágnest nem ; ennek következtében megemelt író lapnál az (I) elektromágnes fegyverzete mindig az ütközőn fekszik, míg sülyesztett író lapnál mindig a működési darabon. A (I) relais (38) fegyverzete a fölfogó készülék rugóját megemelő szerkezetet következőképen befolyásolja : Ha a (33) fegyverzet a (34) munkadarabon fekszik, akkor az áram a (zl) telepből a (k kl) sodronyokon, a (33) fegyverzeten, a (k2) sodronyon, a (K) emelő mágnesen a (k3) dróton és a (g4)