15396. lajstromszámú szabadalom • Szedőgép végnélküli továbbító szalaggal

— 2 -bocsátási nyíláson át a (2) csatornából megfelelő távolságra kitolja. A (8) kilökök a (11) állványlemeznek alul nyitott hornyaiban vezetődnek és a (12) rúgók segélyével akként vannak a (7) emel­tyűkkel összekötve, hogy ez utóbbiak azo­kat magukkal viszik és a vezetékekben megtartják. A (4) billentyűre gyakorolt nyomásnak megszűntével a (13) rúgó a (7) emeltyűt és a (8) kilökőt visszahúzza, mely ezen húzásnak enged, ha a (2) csatornában lévő betűoszlop a legalsó betűnek eltávolí­tása után siilyed. A (2) csatornák előtt a (3) készlettartálynak egész hosszabban mo­zog a széles, végnélküli és a (14 15) henge­rek körül járó (16) továbbító szalag a 2. ábrában föltüntetett nyíl irányában, míg a (9) kibocsátó nyílás előtt a (17) orsó van könnyen mozgathatóan ágyazva. A billen­tyű lenyomása folytán előretolt betű alsó végével a (17) orsó és a (16) továbbító sza­lag közé kerül, mely utóbbi aztán a betűt súrlódás következtében rögtön magával vi­szi. Ezt közvetlenül követik a következő billentyűlenyomások által kilökött betűk, úgy hogy a továbbító szalag egyidejűleg több betűt fog magával vinni, a mint ez a 2. ábrában föl van tüntetve. Minden betűt az (a) gyűjtő helyhez kell hoznunk, melyhez a (19) véguélküli sor ve­zetésére szolgáló (18) csatorna csatlakozik. A továbbító szalag által tovamenesztett be­tűket e szerint a gyűjtő hely irányába a továbbító szalag közepe felé kell terelnünk. Ezen czélra szolgál a két keskeny, végnél­küli (20 21) szalag, melyek a (16) szalagra merőlegesen állanak és melyek a föltünte­tett nyíl irányában mozognak a (22 23). illetve a (24 25) korongok körül. Mihelyt a (16) szalaggal tovamozgó betű a (20) vagy (21) szalagok egyikébe ütközik, a betű meg­felelően elfordul és e pillanattól kezdve to­vábbi előre haladása alatt mindinkább a (16) szalag közepe felé tvlatik. Ha azt akar­juk, hogy a betű egyenletesen haladjon előre, akkor annak állandóan a (16) továb­bító szalagnak ugyanazon (b) harántvona­lain kell maradnia, melyen az oldalt csúsz­tató mozgás bekövetkezte előtt volt. Ezen czélra a mozgó, (20 21) szalagok helyett eredetileg helytálló vezető síneket rendeztek el. Az iljr sinek azonban a betűk helyes egymásutánját nagyon megzavarták. Ekkor aztán a jelen találmányon is hasz­nált mozgatott szalagokat alkalmazták, me­lyeknek ugyanazt a sebességét kölcsönöz­ték, mint a (16) szalagnak vagy annál na­gyobbat, de ez sem vezetett czélhoz. Az eddig meg nem oldott föladatot csak a jelen találmány oldja meg, mely szerint a (20 21) szalagnak nem szabad tetszőle­ges sebességet adni. legyen akár egyenlő a (16) továbbító szalag sebességével, akár na­gyobb annál, hanem ezen szalagoknak egé­szen meghatározott, a (16) továbbító szalag sebességétől és a (20), illetve (21) szalag és a (16) továbbító szalag mozgási irányai által bezárt hajlásszögtől függő sebességet keli adni. Ha a (20) szalaggal kiképezett hajlásszöget pl. (a)-val jelöljük, (w)-vel pe­dig a (16) továbbító szalagnak sebességét, akkor a (20) szalagnak adandó sebessége a w következő egyenletből adódik : ^ •= —­Ha a (21) szalag a (16) továbbító szalagnak mozgási irányával más pl. (3 szöget zár be, w akkor a (21) szalagnak u — ^-sebessé­cos gét kell adni. Ha tehát a 2. ábra szerint megszerkesztjük a (c d e) háromszöget, melynek (d e és c d) oldalai a (16) továb­bító szalag mozgási irányával, illetve a (20) szalaggal párhuzamosak, úgy hogy a (d e c < - a)-val, akkor a (c e) átfogó a (20) szalagnak adandó sebességét tünteti föl, ha a (d e) befogó a (16) szalagnak sebességét ábrázolja. w Ha a (16) szalag sima, úgy a j/" =—— -egyenletnek kielégítése elegendő a betűk­nek biztos továbbítására. A végnélküli sza­lagra előnyösen fölhasználható szövet azon­ban legtöbb esetben többé-kevésbé durva és kísérletek kimutatták, hogy ezen durva­ságnak mértéke a (16) szalagnak műkö­désére nagy befolyással bír. Az eredmény az, hogy ha nem sima továbbító szalagot alkalmazunk, akkor annak a gyűjtő hely

Next

/
Thumbnails
Contents