15395. lajstromszámú szabadalom • Újítás hűtőkészülékeken

Megjelent 1899. évi augusztus hó 8-án. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI JSI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15?395. szám. XVIII/c. OSZTÁLY. Újítás hűtőkészülékeken. WIETECK HENRIK KERESKEDŐ LIEGNITZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 február hó 18-ika. Jelen találmány tárgyát jégszekrényekhez és más hűtőkészülékekhez való berendezés képezi, melynek megvilágítására a mellékelt ábrák szolgálnak, hol az 1. ábra a találmánybeli berendezéssel el­látott jégszekrénynek hosszanti metszetét, a 2. ábra keresztmetszetét, végül a 3. ábra a berendezésnek a levegő áram­lását tünteti föl. A jégszekrény ferde (b) alaplappal bíró (a) jégtartánnyal van el­látva. Ezen jégtartány mellett (c) tér foglal helyet, mely két ferdén álló s egy vízszintes irányban futó oldallappal ellátott gula alak­jával bír és szigetelő falakkal van kiképezve. Ezen térhez a T-alakú, függélyes (d) és egy vízszintes (e) ággal bíró cső csatlakozik. A jégszekrény belsejében megromlott levegő ezen csövön keresztül távozik el s ugyan­ezen keresztül vonul a friss levegő is annak belsejébe. Hogy a levegő kellő körforgást végezzen, a találmánybeli berendezés szerint a meg­romlott levegőt először lehetőleg szűk térbe szorítják össze s ezen czélra a lassanként szűkülő (c) tér szolgál, melyben a jégtar­tánynak ferde (b) alaplapja mellett végig áramló romlott levegő összegyűl. Ezen (c) térből a (d) függélyes cső nyúlik föl a jég­szekrény fölső lapjának alsó oldaláig. Ezen függélyes (d) csőből a vízszintes (e) cső ágazik el, mely a jégszekrény belsejét a külső levegővel összeköti. A jégszekrény belsejében lévő megromlott levegő nehezebb, mint a tiszta küllég. Azon­ban nedvességétől meg van fosztva, a meny­nyiben a (b) jégtartánynak hideg falain csöppek alakjában lecsapódik. A (c) térben lévő levegő közép hőmérséklete azonban kö­rülbelül 4° C. s így kétségtelen, hogy a külső levegőnél súlyosabb. A (c) térben lévő megromlott levegő, hova az a jégszekrény belsejéből összegyülemlik, folytonosan hal­mozódik, mindaddig, míg csak a vízszintes (e) cső nyílásáig emelkedik. Midőn azt el­érte, egészen vékony sugárban áramlik vé­gig (e) csőnek alsó oldalán és úgy jut a sza­badba. Azonban (e) csőbe egyidejűleg külső levegő is hatol be s mivel ez könnyebb, mint a csőben végig áramló romlott levegő, e fö­lött fog befelé áramlani. A mint az (ej csö­vön át beáramló külső levegő (dl) szögletet elhagyja (3. ábra), mivel könnyebb, mint a (d) cső alsó részében lévő levegő, fölfelé fog szállani s következésképen (d) csőnek fölső (d2) része kitérési helyet képez a befelé áramló külső levegő számára. Mindaddig, míg csak a megromlott levegő kifelé áramlik, friss levegő is folytonosan tódul a jégszekrénybe. Mivel ez (d2) cső­részben lehűl, azonban nedvességét még min-

Next

/
Thumbnails
Contents