15381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás férfi és női ingek, gallérok, kézelők és más fehérneműek keményítésére és vasalására

nálhatunk, mely alkalmas a keményítőnek hígfolyóssá tételére ; azonban általában kénsavat, sósavat vagy folysavat használunk e czélra. Maga a keményítőcsiriz súlyszerinti összetétele 1000 g. keményítőhöz 1000 g. vízből áll. Azonban általában véve az összetétel viszonyszáma alkalmazkodik a keményítendő ruhadarab fájához. Ha például női ruhaderekakat vagy zubbonyokat akarunk keményíteni, melyeknél nem kívántatik nagy merevség, nagyobb mennyiségű vizet keverünk a keményítőhöz; míg ellenben gallérok és ing-elejek keményítéséhez, melyeknek nagyobb merevséget kell adnunk, oly csirizt használunk, melynél 1000 gr. keményítőhöz csak körülbelül 500 g. vizet keverünk. A fehérneműt az ily módon elkészített keményítővel, gépek segélyével keményítjük. Gallérok és kézelők keményítésénél azokat egy gyorsan forgó kavarószerkezettel ellátott kádba helyezzük és úgy járunk el, hogy vagy beöntjük a kádba a keményítőoldatot, vagy minden egyes fehérneműdarabot külön-külön a kádba való helyezése előtt megkeményítünk. A keményítőkád, mely a mellékelt rajzlapon az 1. ábrával fölülnézetben, a 2. ábrával függélyes metszetben van bemutatva, lényegében áll az (a) edényből, melynek belső falazatára bizonyos számú függélyes állású (b) lécz van alkalmazva. A kád fenekének középpontján beágyazott s a fenéklap alatt kúpkerékáttétellel gyors forgásba hozható (c) tengelyre négy (d) szárnylap van fölerősítve, melyeknek oldalsó szélei forgás közben a (b) léezek közelében haladnak el, csekély szabad teret hagyva közben. A kavarószerkezet hatása abban áll. hogy az az egyes fehérneműdarabokat a (b) léezek és a (d) szárnylapok oldalsó szélet közt való áthaladásra kényszeríti s így, ha a gallérok és kézelők —2 óráig a kavarószerkezet hatásának kitétettek, a keményítő azokat egyenletesen átjárja. Erre a kádból kivétetnek, gondosan simíttatnak és száríttatnak. A szárítókamrának berendezése, valamint az alkalmazott szárítási eljárásra lényeges s szükséges, hogy a szárítás 9542. számú magyar szabadalomban leírt eljárás szerint végeztessék, mert a keményítő kikristályosodása csupán ez által kerülhető el s egyenletes termék csupán ily módon áll elő. Női zubbonyok s férfi s női ingek keményítésénél főképen a mell-részeknek és az ingujj s a nyakszegélyeknek keményítése és vasalása kívántatik. E czélból legjobb az inget olyképen összehajtani, hogy az ingujjszegélyek a mellrészre feküdjenek föl. A keményítendő részeknek keményítése czéljából (a) keményítőkádat (3. ábra) egy beállítható és (b) hasítékkal bíró (f) födéllel zárjuk, mely hasítékba az inget olykép foglaljuk be, hogy a keményítendő részek a keményítőcsirizbe érjenek, a többi rész pedig a födéllapon maradjon. A fehérneműnek a kádfödél hasítékába való foglalása után egy (c) hengerek és (d) kefékből álló szerkezet jön működésbe, mely a keményítőt a keményítendő részekbe bedörzsöli. Az inget erre kivesszük, a fölös keményítőt belőle kisajtoljuk, a keményített részeket simítjuk, s kefélés által a keményítőnek gondos bedörzsölését és eloszlását eszközöljük, mire aztán a fehérneműt a szárítóba visszük. Egy negyed óra alatt a fehérnemű megszárad, mire aztán megnedvesítjük. K megnedvesítés a 4487. sz. angol szabadalomban leírt géj) segélyével történhetik, de úgy is végezhető, hogy a fehérnemüdarabokat nedves posztódarabok közé téve, egy éjszakán át egy zárt tartányba helyezzük. A kézelők és az ingujjak vasalása és szárítása 7610. számó angol szabadalomban leírt gép által eszközöltetik. A mellrészek vasalása azonban a 7420. számú angol szabadalomban leírt gép segélyével végeztetik. Az ingek vasalásánál a következő elrendezés lényeges. Az ing először egy ingujj, azután egy mellvasalógépen megy keresztül, mely utóbbi mellett két munkás áll, kik közül az egyik az ingeket a deszkákra helyezi, míg a másik azokat hengereken húzza keresztül. Erre az ing egymásután